Zivatarok is voltak 2012 első nyári napján

Csütörtökön Pécsett a hőmérséklet átlépte a nyári nap küszöbértékének számító 25 fokot. Közben a magasra törő gomolyfelhőkből zivatarok is kialakultak.

Az ICI Interaktív Meteorológia pécsi mérőállomásán csütörtök
kora délután meghaladta a 25 fokot a levegő. Ez az a határérték, amitől kezdve
nyári napról beszélünk (vagyis, amikor a maximum hőmérséklet 25 fok felett
alakul). Erre idén először került sor, azaz április 5-e hozta el 2012 első
nyári napját hazánkba, vagy legalábbis a pécsiek számára.


Csütörtök délután elsőként Pécsett, majd később Szentesen és Békéscsabán
is meghaladta a hőmérséklet a 25 fokot.

A nyári napok általában május második felében jelennek meg először és
szeptember közepéig fordulnak elő, de néhány évente áprilisban, illetve
októberben is jelentkeznek (Magyarország
éghajlati atlasza, 2003)
. A május 5-ére vonatkozó országos napi rekord
például 28, 6 fok, amit 1989-ben, Békéscsabán mértek. A nyárias értékek azonban
márciusban sem oly ritkák: a legkorábbi időpont, amikor a hőmérséklet elérte a
25 fokot március 9-e volt - erre 1975-ben került sor, Körösszakálon.

Az ország nagy részén csütörtökön egyébként 20 fok felett tetőzött a
hőmérséklet.  A napos időt gomolyfelhők tarkították,
és a magasra tornyosuló „karfiolokból" kora délutánig az Északi-középhegység és
az Észak-Alföld térségében már zivatarok is kialakultak. Később az Alpokalján és a középső megyékben is megjelentek a zivatarok. Helyenként jégeső is hullott.


Mátészalka fölött tornyosuló gomolyfelhők.


Fejlődő zivatarfelhő a szlovák oldalon Nagy-Hideg-hegyről nézve.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!