Viharciklon pusztított Nyugat-Európában

Legalább 50 halálos áldozata van a Xynthia névre keresztelt viharciklonnak, amely a hétvégén Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban pusztított.

A mérsékelt övi ciklon több ezer kilométeres átmérőjű, függőleges tengelyű légköri képződmény. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, spirálisan áramlik a levegő a középpontja felé. A ciklon belsejében összeáramló levegő fokozatosan emelkedik, és ez a lassú emelkedés kedvez a felhő- és csapadék-képződésnek.

A viharciklonok hagyományos társaiknál gyorsabban fejlődnek, és útjuk során erős, orkánerejű szelek, heves esőzések kísérik.

Egy ilyen viharciklon söpört végig Európa nyugati országain, Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is komoly pusztításokat okozva.

Portugáliában és Spanyolországban az orkánerejű szél többfelé fákat csavart ki.

Franciaországban 45 ember vesztette életét. A legsúlyosabban érintett régiók az ország nyugati részén található Vendée és Charente-Maritim voltak, ahol a viharos szél által felkorbácsolt óriás hullámok több házat elöntöttek és elpusztítottak. A térségben 59-en megsérültek és több tucat ember eltűnt. Egy francia rádió tájékoztatása szerint az Eiffel-torony közelében a legerősebb széllökések elérték a 170 kilométer/órát is. Több repülőjáratot is töröltek a térségben. Az országban 1 millió otthonban szünetelt az áram-szolgáltatás.

A vihar vasárnap este elérte Németországot is. A viharos szél fákat csavart ki, az autókra és utakra zuhanó fák két ember halálát okozták.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!