Vasárnap kell visszaállítani az órákat

Október utolsó hétvégéjén ér véget a nyári és kezdődik a téli időszámítás – a szombatról vasárnapra virradó éjszaka 3-ról 2 órára kell visszatekernünk az óráinkat. Átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

A téli-nyári időszámítás bevezetésének célja az energiatakarékosság volt, ezzel akarták elérni, hogy kevesebbet kelljen közvilágításra költeni. A nyári időszámítást rendszeresen először az Egyesült Államokban vezették be 1918-ban, bár előtte már mások is használták az I. Világháború alatt – igaz, ők a két háború között visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon rendszeresen 1980 óta állítjuk át évente kétszer az óráinkat az Európában elterjedt egységes szabályok szerint.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 1949 óta gyűjti a fogyasztási adatokat. A 2012-es adatok szerint az óraátállítással egy 30-40 ezres város éves áramfogyasztását takaríthatjuk meg Magyarországon. Ugyanakkor az óraátállítás ellenzői szerint az emberek életvitele olyannyira megváltozott az elmúlt évek során, hogy már nem éri meg az átállítással bajlódni, mert nem takaríthatunk meg vele jelentős energiát.

Egy azonban biztos: az óraátállítás átmenetileg jelentősen kihat a bioritmusunkra. El kell telnie néhány napnak, amíg a szervezetünk alkamazkodik az idő-eltolódáshoz – ilyen szempontból hasonlít a nagyobb távolságú repülések során tapasztalt ún. „jet-lag”-hez. Addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat is tapasztalhatunk – ezek a hatások főként a kisgyermekeknél és az idősebbeknél jelentkezhetnek, hiszen az ő belső órájuk lassabban reagál a hirtelen változásokra.

Hírek, érdekességek

Az óceáni sótartalomról készített térképet a NASA
Nyilvánosságra hozta a NASA az Aquarius műhold által az óceáni sótartalomról készített térképet. A tengeri sótartalom pontosabb ismeretében a tudósok a klímaváltozás fontos kérdéseinek tisztázását remélik.
Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint
Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.
Veszélyes időjárás: tájfunok és haboob-ok
A Fülöp-szigetek lakói alig jutnak lélegzetvételhez a Nesat tájfun pusztítása után, máris egy újabb trópusi képződmény robog a szigetország felé. Phoenix-et pedig továbbra is haboob-ok ostromolják.
Szélfarmmal zöldül az Antarktisz
A jég borította déli kontinens egy része „bezöldült”, miután a napokban hivatalosan is felavatták a legnagyobb antarktiszi szélparkot.