Tovább folytatódik az esőzés Kínában

Kína déli részén az évtized legnagyobb árhullámával küzdenek. A csapadékos időjárás már hetek óta tart.

Kínában a Jangce folyón épült fel a világ legnagyobb gátrendszere, a Három-szoros Erőmű (Three Gorges Dam). A kutatók már az építkezés során felhívták a figyelmet, hogy a jelentős természetpusztítással járó beruházás a térség időjárásának megváltozásával fenyeget. A folyó felduzzasztásával, a gát mögött tulajdonképpen egy mesterséges tó keletkezik. Az így létrejött nagy kiterjedésű vízfelszín felett a levegő gyorsabban válik telítetté mint korábban (azaz annyi vizet tartalmaz a levegő amennyi fizikailag lehetséges), emiatt hamarabb kihullik belőle a nedvesség, így a gát környékén a csapadék mennyisége jelentősen növekedhet.

Kína középső és déli részén már hetek óta tart a csapadékos időjárás, amely földcsuszamlásokat okoz, lakóházakat, hidakat rombol le. A helyi média tájékoztatása szerint a csapadékos időjárásnak eddig már 928 halálos áldozata van és 477 ember eltűnt.

A sok eső a kínai meteorológusok a térség domborzati viszonyaival és a térség fölé nagy nedvességtartalmú levegőt szállító széllel magyarázzák.

A helyi meteorológusok tájékoztatása szerint, javulásra csak a jövő héten lehet számítani, akkor várhatóan valamelyest csökken a csapadékhajlam.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.