Tombol a monszun Dél-Ázsiában

Több tucatnyi ember halt meg Kelet-Indiában hirtelen árvizek következtében, Pakisztánban pedig tiltakozó megmozdulásokhoz vezettek, a 29 ember halálát követelő heves esőzések utáni, hosszantartó áramkimaradások.

A kelet-indiai Orissa államban, ahol alig egy hónapja még a hőség okozta több mint száz ember halálát, a múlt héten legalább 36 ember halt meg a heves esőzések miatt bekövetkező árvizektől és félmillió házat öntött el a víz.

A monszun évről-évre százak halálát okozza és millióknak kell elhagyniuk otthonaikat az egész országban, de idén a megszokottakhoz képest az ország egy része a szárazsággal kénytelen szembenézni, annak ellenére, hogy a monszun július közepére végre tényleg megérkezett a szubkontinensre.

Pakisztán déli kikötővárosában a két napig tartó szakadatlan esőzések után, vasárnap több órás utcai megmozdulásokhoz vezetett, hogy a város egyes körzeteiben még mindig nem állt helyre az áramszolgáltatás. A tüntetők a BBC-nek elmondták, hogy a rendőrség a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel tudta csak feloszlatni a megmozdulásokat.

Indiával és Pakisztánnal ellentétben, Bangladesben viszont a szárazság okoz problémákat. Banglades a Föld egyik legcsapadékosabb országa, de az idei monszuntevékenység sokkal gyengébb az átlagosnál. Helyi szakemberek szerint 40 %-kal kevesebb eső hullott eddig idén, mint a megszokott. Az északi nagyváros Dinajpur egyik hivatalnoka elmondta, hogy a föld csontszáraz, így teljes mértékben alkalmatlan rizstermesztésre.

Ha szeretné, elolvasni további Időhíreinket is, akkor kattintson ide!

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!