Tavaszi napéjegyenlőség pénteken

Idén március 20-ára esik a napéjegyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdetét is jelenti az északi féltekén.Érdekesség, hogy ezen a napon napfogyatkozást is megfigyelhetünk hazánkból!

Idén március 20-án, magyar idő szerint este 23 óra 46 perckor az északi féltekén megkezdődik a csillagászati tavasz, ez ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A déli féltekén ez az időpont értelemszerűen a csillagászati ősz kezdetét jelöli. Ebben az időpontban a Nap pontosan 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezen a napon az egész Földön ugyanannyi ideig tart.

Egészen 2011-ig 21-ére esett a márciusi napéjegyenlőség. A szökőévek miatt azonban 2012-re annyira "elcsúszott" a napéjegyenlőség ideje, hogy egészen 2048-ig 20-ára fog esni ez a csillagászati esemény, majd onnantól kezdve pedig egészen 2100-ig 19-ére. Mivel 2100-ban "kimarad" az egyébként négyévente esedékes szökőnap, ezért 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

A jeles dátum a keresztény egyház számára is fontos, hiszen ennek segítségével állapítják meg a Húsvét – mint "mozgóünnep" – időpontját. Ez minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Idén ez április 5-re fog esni. Érdekességként megemlítjük, hogy a római katolikus egyház azért, hogy egyszerűbben meg lehessen határozni a húsvét időpontját, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

Péntektől tehát elkezdődik a csillagászati tavasz, a nappalok pedig napról napra még tovább hosszabbodnak, egészen június 21-ig, a nyári napfordulóig. Egyre több időt tölthetünk a szabadban, egyre kellemeseb hőmérsékletk mellett - érdemes ezt kihasználni, és figyelni a kizöldülő természetet!

A tavaszi napéjegyenlőség a természet  megújulásának is a szimbóluma

Hírek, érdekességek

Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
80-90 km/órás széllökések kísérték a hidegfrontot
Csütörtök kora este érkezett meg a hidegfront felhőzete a Kisalföldre, nyomában egyre többfelé pattantak ki zivatarok. Helyenként 80-90 km/órát meghaladó széllökéseket is okoztak.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.
Mínusz 80 fok alá hűlt az Antarktisz
A déli félteke telén idén még nem volt olyan fagyos az idő az Antarktiszon, mint most. A hőmérséklet -80 fok alá csökkent.