Türkizben pompázó vizek

A partok mentén időnként türkizre változik a tengerek színe. A jelenség különösen tavasszal látványos, hátterében mikroszkopikus lények állnak.

A tengeri tápláléklánc alapját képező, egysejtű fitoplanktonok a világóceán minden részében megtalálhatók, még a jeges sarki területeken is. Ezek az algák a part menti területeken időnként tömegesen elszaporodnak a folyók által odaszállított nagy mennyiségű, elsősorban a műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú tápanyagok hatására. Az egy-két hétig virágzó algatömeg pedig csodás türkiz színűre festi a tengerek felszínét. A jelenség különösen a tavaszi évszakban látványos.

Virágzó algák Új-Zéland partjainál 2010 októberében.

Algavirgázás a Fekete-tengeren 2006 májusában.

Algavirágzás a Biscayai-öbölben 2004 májusában.

Noha elsődleges táplálékforrások és lenyűgöző látvány nyújthatnak, a fitoplanktonok halálosak is lehetnek. Bizonyos fajok, így a vörös alga virágzása során biotoxikus anyagokat állít elő, ami megmérgezi a tengerparti levegőt, elpusztítja a tengeri élőlényeket, de még az emberre is veszélyt jelentenek. A víz rozsdabarna elszíneződése miatt vörös dagályként emlegetett jelenség elsősorban Florida partjainál okoz visszatérő problémát. A világűrből nézve azonban ez is türkiz színű elváltozásként jelenik meg.

Más fajok az oxigénszegény tengeri holt övezetek kialakulásáért felelnek. A planktonok elvirágzás után ugyanis a tenger fenekére süllyednek, a baktériumok pedig oxigén felhasználásával bontják le őket. Minél több planktont kell „eltakarítani", annál kevesebb oldott oxigén marad a vízben, és egy kritikus szint alatt a tengeri élővilág megfullad: holt övezetek jönnek létre.

Hírek, érdekességek

Jégeső tombolt decemberben!
Rendkívüli téli zivatarok taroltak az országban december 20-án, szombat este. Több olyan vihar is kialakult, amelyekből még jégeső is esett!
Tavaszt hozott "jégtörő" Mátyás
Február 24-én rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki Magyarország nyugati és keleti tájai között - a szokatlan időjáráshoz extrém élettani hatások párosulhatnak. Na és mit mond a néphagyomány: itt van már a tavasz?
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.