Szigetállamok jelentősebb kibocsátás-csökkentésért harcolnak

Egy, a szigetállamokat tömörítő szervezet, a világ leggazdagabb államait a klímacsúcson vállaltaknál is komolyabb lépésekre sarkallná.

A múlt héten L'Aquilában, Olaszországban a G8-ak vezetőinek részvételével megtartott klímacsúcson, az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalások a globális felmelegedés visszafogására elégtelenek, így a szigetállamok egy csoportja katasztrofális következményekkel néz szembe - állítja a Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) nevű szervezet. Az ENSZ 42 tagjának érdekeit képviselő együttműködés felszólította a világ leggazdagabb, és a legjelentősebb feltörekvő gazdaságokkal rendelkező államait, hogy még ambiciózusabb lépések megtételére vállalkozzanak a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben.

A G8-ak és a Legnagyobb Gazdaságok Fóruma L'Aquilában egyetértettek abban, hogy 2050-re a hőmérsékleti értékek globális átlaga nem lehet 2 fokkal magasabb, mint jelenleg.

„A hőmérséklet két fokos emelkedése elfogadhatatlan" - mondta el a Reuters érdeklődésére Dessima Williams az AOSIS vezetője. „Ha a hőmérséklet 2 fokkal nő, akkor számos szigetországot, melyek már most is ki vannak téve hurrikánok, trópusi ciklonok pusztításának és más szélsőséges időjárási jelenségeknek, a megemelkedő tengerszint letörölhet a térképről."

A világnak szembe kell néznie vele, hogy nem marad sziget a világon - mondta feldúlva Williams, aki a Venezuela partjai előtt fekvő Grenada képviselője az ENSZ-ben. A csoport tagja még, többek közt Barbados, a Seychelle-szigetek és Trinidad és Tobago is. A szervezet ragaszkodik hozzá, hogy legfeljebb 1,5 fokban maximalizálják a hőmérséklet emelkedését.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete, az IPCC becslései szerint, a hőmérséklet a 21. század folyamán 1,1-6,4 fok közt nőhet, attól függően, hogy a kormányok milyen politikát folytatnak.

Olvassa el további klímahírünket is: kattintson ide!

Hírek, érdekességek

Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.
Kezdődik a nyári időszámítás - óraátállítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Zord téli időben telik március 15.
Az időjárás nem kedvez a március 15-i megemlékezéseknek, erősen szeles, fagyos idő várható, ráadásul többfelé fog havazni is. Az elmúlt közel 10 év legzordabb ünnepi időjárása várható.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.