Szigetállamok jelentősebb kibocsátás-csökkentésért harcolnak

Egy, a szigetállamokat tömörítő szervezet, a világ leggazdagabb államait a klímacsúcson vállaltaknál is komolyabb lépésekre sarkallná.

A múlt héten L'Aquilában, Olaszországban a G8-ak vezetőinek részvételével megtartott klímacsúcson, az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalások a globális felmelegedés visszafogására elégtelenek, így a szigetállamok egy csoportja katasztrofális következményekkel néz szembe - állítja a Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) nevű szervezet. Az ENSZ 42 tagjának érdekeit képviselő együttműködés felszólította a világ leggazdagabb, és a legjelentősebb feltörekvő gazdaságokkal rendelkező államait, hogy még ambiciózusabb lépések megtételére vállalkozzanak a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben.

A G8-ak és a Legnagyobb Gazdaságok Fóruma L'Aquilában egyetértettek abban, hogy 2050-re a hőmérsékleti értékek globális átlaga nem lehet 2 fokkal magasabb, mint jelenleg.

„A hőmérséklet két fokos emelkedése elfogadhatatlan" - mondta el a Reuters érdeklődésére Dessima Williams az AOSIS vezetője. „Ha a hőmérséklet 2 fokkal nő, akkor számos szigetországot, melyek már most is ki vannak téve hurrikánok, trópusi ciklonok pusztításának és más szélsőséges időjárási jelenségeknek, a megemelkedő tengerszint letörölhet a térképről."

A világnak szembe kell néznie vele, hogy nem marad sziget a világon - mondta feldúlva Williams, aki a Venezuela partjai előtt fekvő Grenada képviselője az ENSZ-ben. A csoport tagja még, többek közt Barbados, a Seychelle-szigetek és Trinidad és Tobago is. A szervezet ragaszkodik hozzá, hogy legfeljebb 1,5 fokban maximalizálják a hőmérséklet emelkedését.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete, az IPCC becslései szerint, a hőmérséklet a 21. század folyamán 1,1-6,4 fok közt nőhet, attól függően, hogy a kormányok milyen politikát folytatnak.

Olvassa el további klímahírünket is: kattintson ide!

Hírek, érdekességek

A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.
Záporok, zivatarok tarkították az időt
Hétfőn ismét jóval átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, és a beinduló konvekció kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának is. A tavaszi időt már csak csütörtökig élvezhetjük.