Szárazság a Száhel-övezetben

Az afrikai Száhel-övezet arról nevezetes, hogy nagyon kevés eső esik a területén. A napokban egy tanulmány látott napvilágot, mely a térség csapadékviszonyairól ad információt.

A Száhel-övezetet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határolja. Mivel távol fekszik a tengerektől, valamint az uralkodó szelek is olyanok, hogy a nedves légtömegek elkerülik a terület, a Föld legszárazabb vidékei közé tartozik.  Pénteken, december 16-án jelenik meg a „Száraz Környezet" című angol nyelvű folyóirat (Journal of Arid Environments), melyben részletesen megismerkedhetnek az olvasók a jelenség hátterével is.

A kutatások éghajlati elemek megfigyelésein, fotókon, korabeli megfigyeléseken, műholdképeken alapulnak, egészen 1954-ig visszamenőleg. A vizsgálatok során mintegy 1500 fát számláltak és mértek meg, majd kísérték figyelemmel fejlődésüket. A kutatók az övezet hat államára fókuszáltak, a nyugat-afrikai Szenegáltól a közép-afrikai Csádig. Az időszak alatt a klíma 0,8 fokkal melegedett, a lehullott csapadék mennyisége pedig 48%-kal csökkent 2002-ig, mindez pedig azt eredményezte, hogy a nyilvántartásba vett fák hatoda kipusztult. Mindezek mellett a különféle fafajták ötöde teljesen kihalt egyes vidékekről, ezen belül is az őshonos gyümölcs- és szálfák szenvedték el a legnagyobb veszteséget.  Az egyre szárazabb éghajlat következtében pedig a növényzettel borított területek mindinkább a nedvesebb részek felé korlátozódnak, több és több teret adva át a csupasz homokfelszínnek.

Az pedig még nagyobb baj, hogy nem csupán egyes fajok, hanem egész növénycsoportok pusztultak és pusztulnak ki ma is a klímaváltozás következtében. Afrikának ezen részén szegény, elmaradott törzsek élnek, akiknek nagyon fontosak a fák a mindennapi élet folyamán: abból építkeznek, tüzelésre használják, kereskednek vele, a gyümölcseikből táplálkoznak, így beláthatatlan humanitárius következményei lehetnek az övezet kiszáradásának.

Az egyik lehetséges magyarázat szerint emberi okai is lehetnek a problémának: a lakosság hamar kimeríti a természeti erőforrásokat (erdőégetéssel, a megművelt földterület kiterjesztésével), ezzel együtt a fejlett országok pedig az üvegházgázok kibocsátásával járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. 

Hírek, érdekességek

Mikor lesz már strandidő?!
Tavaink hőmérséklete még hagy némi kívánnivalót, és a szép napsütést gyakran zavarják meg felhők. Olykor még egy kiadós zápor is tető alá kergeti az embert.
Trópusi ciklonok a Csendes-óceánon: Marty és Choi-Wan
Jelenleg két trópusi ciklon örvénylik a csendes-óceáni térségben: Mexikó partjainál a Marty trópusi vihar, míg Japán közelében a Choi-Wan ötös erősségű tájfun.
Kánikula, strandidő
Az előttünk álló héten napról-napra folyamatosan melegszik az idő. A hét közepén sokfelé mérhetünk már 30 fok feletti hőmérsékleteket. Természetes vizeinknél strandolók figyeljék a viharjelzést, mert délutánonként zivatarok várhatók.
Hatalmas vihar Ulurunál
Az Ausztrália szimbólumává vált homokkő sziklatömb, az Ayers Rock vagy ahogy az őslakók elnevezték Uluru, viharos éjszakán van túl. Szerda éjszaka heves zivatarok érték el a térséget, viharos szél kíséretében. A széllökések többfelé meghaladták a 100 kilométer/órát is.