Spanyolországban már érezhető a klímaváltozás

Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlaghőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.

Spanyolország az elmúlt három évtizedben gyorsabb ütemben melegedett, mint az északi félteke többi területe, állapította meg egy, a napokban megjelent tanulmány.

Az ország átlaghőmérséklete 1975 óta évtizedenként 0,5 fokkal emelkedett.

Az Éghajlati Kutatások Világprogramja keretében működő Éghajlati Változékonyság és Előrejelezhetőség (CLIVAR) alprogram egyik fő kutatási témaköre az éghajlatváltozás vizsgálata az északi féltekén. A CLIVAR kutatócsoportja által végzett vizsgálatok szerint, Spanyolországban a 21. század végére a nyarak 6 fokkal, a telek pedig 2-3 fokkal lesznek melegebbek a jelenleginél, a csapadék mennyisége pedig jelentősen csökken majd a térségben.

A 20 század második felétől a tengerszint az Atlanti-óceán partján évente 2 milliméterrel, a Földközi-tenger medencéjében 1,2 milliméterrel emelkedik a tanulmány szerint.

A csapadék hiány miatti elsivatagosodás Spanyolország egyharmadát fenyegeti, és a klímaváltozás hatásai a spanyol borvidékeket már most is sújtja. A spanyol borászok Európa szerte híresek, ahhoz, hogy megőrizzék hírnevüket, a termelőknek a melegnek jobban ellenálló szőlőfajtákat kell ültetniük, és a hűvösebb éghajlatú hegyvidéki területekre kell költözniük.

Hírek, érdekességek

Sokat kell még aludni tavaszig
Február 2-a Gyertyaszentelő napja. A néphagyomány szerint, ha a medve ezen a napon meglátja árnyékát, még 40 napig nem jön el a tavasz. Ma napos időnk volt.
Új melegrekordok születtek vasárnap is
A szombati hőrekordokat követően vasárnap is rekordot döntött a forróság. Megdőlt a budapesti és az országos rekord is.
Négyes erősségű hurrikán lett a Dora
A Mexikó partjainál megjelent Dora hurrikán négyes erősségű ciklonná fejlődött. Eső és erős hullámzás, 260 km/órás szelek kísérik útját.
A hideg miatt semmit nem ért a sózás
A hétvégi havazásban helyenként közel fél méteres hó hullott. A hófúvás főként a Tiszántúlon volt jelentős. A nagy hidegben a sózás sem sokat ért, órákig akadozott a közlekedés.