Sosem volt ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken

A napokban véget ért az olvadás az Északi-sarkon, ahol idén minden korábbinál kisebbre zsugorodott a jégtakaró.

Úgy tűnik, szeptember 16-án 3,41 millió négyzetkilométeres
kiterjedéssel elérte éves minimumát az északi jégsapka.  Mostantól várhatóan ismét növekedésnek indul a
jég kiterjedése, bár nem zárható ki teljesen egy kései olvadási periódus sem,
amennyiben a szélviszonyok megváltoznak. Mindenesetre, a 16-án mért
kiterjedésről elmondható, hogy a műholdas mérések bő három évtizedes története
alatt még sosem tapasztaltak ilyen kevés jeget a térségben.


Az Északi-jégsapka idén szinte folyamatosan a korábbi 2007-es minimum alatt volt.
(forrás: National Snow and Ice Data Center)

A március 20-a óta tartó olvadás során idén mintegy 760 ezer
négyzetkilométerrel csökkent a jégtakaró nagysága a korábbi, 2007-es minimum
rekord (4,17 millió km2) alá. Ezzel jelenleg alig fele akkora területet (kb.
55%) fed jég, mint a 1979-2010 közötti időszakban átlagosan borított.


Az Északi-sark jégsapkájának kiterjedése szeptember 20-án.
Pirossal az 1979-2000 közötti átlagos terület.
(forrás:National Snow and Ice Data Center; hurricanozone.net)

Érdekesség, hogy a hat legkisebb jégborítottságot az elmúlt
hat évben, tehát 2007 és 2012 között regisztrálták. Ez az időjárási viszonyok
mellett részben talán annak is köszönhető, hogy az olvadás vége ebben a hat
évben gyakran 3-8 nappal később állt be a korábbi átlaghoz (szeptember 13.)
képest.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!