Sosem volt ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken

A napokban véget ért az olvadás az Északi-sarkon, ahol idén minden korábbinál kisebbre zsugorodott a jégtakaró.

Úgy tűnik, szeptember 16-án 3,41 millió négyzetkilométeres kiterjedéssel elérte éves minimumát az északi jégsapka.  Mostantól várhatóan ismét növekedésnek indul a jég kiterjedése, bár nem zárható ki teljesen egy kései olvadási periódus sem, amennyiben a szélviszonyok megváltoznak. Mindenesetre, a 16-án mért kiterjedésről elmondható, hogy a műholdas mérések bő három évtizedes története alatt még sosem tapasztaltak ilyen kevés jeget a térségben.


Az Északi-jégsapka idén szinte folyamatosan a korábbi 2007-es minimum alatt volt.
(forrás: National Snow and Ice Data Center)

A március 20-a óta tartó olvadás során idén mintegy 760 ezer négyzetkilométerrel csökkent a jégtakaró nagysága a korábbi, 2007-es minimum rekord (4,17 millió km2) alá. Ezzel jelenleg alig fele akkora területet (kb. 55%) fed jég, mint a 1979-2010 közötti időszakban átlagosan borított.


Az Északi-sark jégsapkájának kiterjedése szeptember 20-án.
Pirossal az 1979-2000 közötti átlagos terület.
(forrás:National Snow and Ice Data Center; hurricanozone.net)

Érdekesség, hogy a hat legkisebb jégborítottságot az elmúlt hat évben, tehát 2007 és 2012 között regisztrálták. Ez az időjárási viszonyok mellett részben talán annak is köszönhető, hogy az olvadás vége ebben a hat évben gyakran 3-8 nappal később állt be a korábbi átlaghoz (szeptember 13.) képest.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.