Sokfelé szokatlan hideg, az Arktiszon enyhe tél

Miközben az északi félteke nagy részén az elmúlt hetekben szokatlan hideg uralkodott, az arktikus területeken az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek.

Az arktikus térségben, Kelet-Szibériában, Grönlandon és Alaszkában az évszakhoz képest jóval melegebb van. Serreze elmondása szerint a léghőmérséklet helyenként 5-9 fokkal magasabb, mint ilyenkor lenni szokott.

Mindeközben az északi féltekén, az USA és Kanada területén, Európában és Ázsiában többfelé rekord vagy közel rekord alacsony hőmérsékletek uralkodtak december második felében és az újév első napjaiban.

A jelenség a légkör természetes változékonyságának, az ún. Észak-Atlanti Oszcillációnak (NAO) és nem az üvegházgázok növekvő koncentrációjának köszönhető. Ugyanakkor azonban az északi sarki jégtakaró kiterjedését befolyásolhatja, ami pedig kihathat a globális felmelegedésre.

A NAO a mérsékelt övben jelentkező nagyskálájú légköri jelenség, mely az északi félteke téli időjárását alakítja. Télen Izland térségében általában alacsony, a közepes szélességeken pedig magasabb nyomás uralkodik. A NAO pozitív fázisában az arktikus térségben a szokásosnál alacsonyabb, a mérsékelt övben magasabb nyomás alakul ki. Ez Grönlandon és Észak-Európában nagyobb viharaktivitással jár. A negatív fázisban északon gyengébb ciklonok, a közepes szélességeken pedig gyengébb anticiklonok alakulnak ki. Időnként, mint 2009 decemberében, az is előfordul, hogy Izland térségében magasabb lesz a nyomás, mint délebbre.

Felszín hőmérsékleti anomália (Celsius fok)

A NASA Terra műholdjának felvétele a 2009. decemberi felszín hőmérsékleti értékek pozitív és negatív eltérését mutatja az északi féltekén a 2000-2008 időszak azonos hónapjaiban mért értékek átlagától.

Az északi félteke nagy részének tartósan hideg időjárását az eredményezte, hogy az északi magasabb, valamint a délebbre kialakult alacsonyabb nyomású területek között megindult az áramlás, és a sarki hideg légtömeg dél felé helyeződött át.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a negatív fázis kezd leépülni.

Az arktikus jégtakaró kiterjedése december végén közel 920 ezer négyzetkilométerrel az 1979-2000 időszak közötti átlagérték alatt maradt. Ez azonban még így is nagyobb volt, mint a 2006 decemberében kialakult minimum.

Az arktikus jégsapkák eltűnése azáltal gyorsíthatja fel a klímaváltozást, hogy kevesebb világos színű, azaz nagy albedójú terület marad, ami visszaveri, és nem elnyeli a napsugárzást. Az arktikus oszcillációnak azonban pozitív hatásai is lehetnek. A kialakult nyomási kép megakadályozhatja a jégtakaró délebbre húzódását és elolvadását.

Hírek, érdekességek

Özönvíz sújtotta Zala megyét
A kedd este érkezett markáns hidegfront nem fukarkodott a csapadékkal: a Dunántúl egyes részeire pár óra alatt két teljes havi eső zúdult le!
Országos eső indult szerda délután
2014. július 30-án szerdán markáns kettősfront érte el hazánk térségét. A zivatarok várhatóan országszerte jelen lesznek egészen péntekig. Az extrém időjárásnak extrém élettani hatásai vannak. Cikkünk humánmeteorológiai tartommal olvasható.
Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.