Salgótarjánban mértük a legtöbb csapadékot

Szerda este érte el térségünket az a hidegfront, mely hosszú idő óta végre országszerte mérhető mennyiségű, többfelé pedig jelentős csapadékot hozott.

Szerdán este nyugat felől egy markáns hidegfront érte el a Kárpát-medencét. A front előtt keleten a labilis levegőben többfelé alakultak ki heves záporok, zivatarok, melyek néhol komoly felhőszakadással párosultak. Az ICI Interaktív Zrt. kihelyezett mérőműszerei közül a salgótarjáni mérte a legtöbb csapadékot. A szerda délutáni, prefrontális zivatarral együtt 24 óra alatt (csütörtök délutánig) több mint 33 mm eső esett, amely végre valamelyest enyhített a térséget sújtó aszályon is.

A hidegfront mögött megerősödött a szél is. Szélmérőink többfelé mértek viharos széllökéseket, Szentendrén például 76 km/h-s széllökést regisztrált a műszer még szerdán. Ezt követően csütörtökön is maradt a nagyon erős légmozgás, és már a keleti országrészben is viharos lökések kísérték az északnyugati szelet. 

A lehűlés mértéke is drasztikusnak mondható: csütörtökön a keleti országrészben 13, 16, míg a Dunántúlon 6, 10 fokkal mutattak alacsonyabb értekeket a hőmérők, mint egy nappal korábban. A markáns hidegfront péntekre már elhagyta a térséget, a levegő viszont a sok napsütés ellenére is az évszakhoz képest több fokkal hűvösebb maradt.

A folytatásban lassú melegedés kezdődik, a jelenlegi számítások szerint pedig a jövő hét közepére visszatérhetnek a nyáriasan meleg napok.

Őzlábgomba - Az eső után többfelé elkezdtek nőni a gombák

Fotó: Kovács Henrik

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!