Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint

Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.

A Nature Geoscience nevű folyóiratban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a Föld 33 legnagyobb deltavidékéből 24 süllyed, és 85 százalékánál fordult elő az elmúlt évtizedben súlyos áradás, ami összesen közel 260 ezer négyzetkilométernyi területet érintett.

Amennyiben a tengerszint az éghajlati forgatókönyvekben várt ütemben fog emelkedni az elkövetkező évtizedekben, az árvízveszélyes területek nagysága akár másfélszeresére is növekedhet a század végére.

A vizsgálatokat végző kutatók szerint a legveszélyeztetettebb az ázsiai kontinens, de Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészen találhatók sűrűn lakott és mezőgazdasági munkára befogott deltavidékek.

Egy háromfokozatú skálát tekintve, a 11 legveszélyeztetettebb delta közül 3 Kínában található, ezek: a Sárga-folyó, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltája. Emellett a Nílus, a Rhone és thaiföldi Chao Praya folyót is a legveszélyeztetettebbek közé sorolták a szakemberek.

A következő, kevésbé veszélyeztetett kategóriában további hét sűrűn lakott deltavidék neve szerepel, köztük a Gangesz Bangladeshben, az Irriwaddy Mianmarban, a Mekong Vietnámban és a Mississippi az USA-ban.

A deltavidékek süllyedése egyfelől egy sor emberi tevékenység, mint például a mezőgazdaság, a vízelterelés vagy a felszíni bányászat eredménye. Normális esetben a delta folyamatosan növekszik azáltal, hogy a torkolatot elérve lelassuló folyók lerakják nagy mennyiségű hordalékukat. Azonban a folyók elterelése, felduzzasztása, gátak építése megakadályozza ezeknek az üledékrétegeknek a lerakódását.

Másrészről a globális felmelegedés következtében emelkedő tengerszint is komoly problémát jelent. Egy 2007-es IPCC jelentés szerint 2100-ra a tenger szintje 18-59 centiméterrel fog megemelkedni. Az azóta megjelent tanulmányok pedig, amelyek a grönlandi jégsapkák olvadásának hatását is figyelembe veszik jóval nagyobb, legalább egy méteres vízszint-emelkedéssel számolnak.

Miután közel 500 millióan élnek valamely folyó deltavidékén, önmagában már ez is katasztrofális következményekkel járhat, amit csak tovább fokoznak majd a felmelegedés következtében intenzívebbé váló viharok és hurrikánok.

Hírek, érdekességek

Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.