Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint

Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.

A Nature Geoscience nevű folyóiratban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a Föld 33 legnagyobb deltavidékéből 24 süllyed, és 85 százalékánál fordult elő az elmúlt évtizedben súlyos áradás, ami összesen közel 260 ezer négyzetkilométernyi területet érintett.

Amennyiben a tengerszint az éghajlati forgatókönyvekben várt ütemben fog emelkedni az elkövetkező évtizedekben, az árvízveszélyes területek nagysága akár másfélszeresére is növekedhet a század végére.

A vizsgálatokat végző kutatók szerint a legveszélyeztetettebb az ázsiai kontinens, de Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészen találhatók sűrűn lakott és mezőgazdasági munkára befogott deltavidékek.

Egy háromfokozatú skálát tekintve, a 11 legveszélyeztetettebb delta közül 3 Kínában található, ezek: a Sárga-folyó, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltája. Emellett a Nílus, a Rhone és thaiföldi Chao Praya folyót is a legveszélyeztetettebbek közé sorolták a szakemberek.

A következő, kevésbé veszélyeztetett kategóriában további hét sűrűn lakott deltavidék neve szerepel, köztük a Gangesz Bangladeshben, az Irriwaddy Mianmarban, a Mekong Vietnámban és a Mississippi az USA-ban.

A deltavidékek süllyedése egyfelől egy sor emberi tevékenység, mint például a mezőgazdaság, a vízelterelés vagy a felszíni bányászat eredménye. Normális esetben a delta folyamatosan növekszik azáltal, hogy a torkolatot elérve lelassuló folyók lerakják nagy mennyiségű hordalékukat. Azonban a folyók elterelése, felduzzasztása, gátak építése megakadályozza ezeknek az üledékrétegeknek a lerakódását.

Másrészről a globális felmelegedés következtében emelkedő tengerszint is komoly problémát jelent. Egy 2007-es IPCC jelentés szerint 2100-ra a tenger szintje 18-59 centiméterrel fog megemelkedni. Az azóta megjelent tanulmányok pedig, amelyek a grönlandi jégsapkák olvadásának hatását is figyelembe veszik jóval nagyobb, legalább egy méteres vízszint-emelkedéssel számolnak.

Miután közel 500 millióan élnek valamely folyó deltavidékén, önmagában már ez is katasztrofális következményekkel járhat, amit csak tovább fokoznak majd a felmelegedés következtében intenzívebbé váló viharok és hurrikánok.

Hírek, érdekességek

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”
Ha Petőfi Sándor a fenti sorral kezdődő Szeptember végén című versét az idei évben írta volna meg, akkor a szeptember helyett írhatott volna akár októbert is – idén ősszel már nem először nyíltak ki a tavaszi virágok.
Tájfun sújtotta Japánt is
Az idei, a Csendes-óceán nyugati medencéjében igen aktív tájfunszezonban nem a Wipha nevű trópusi ciklon volt az első – és feltehetőleg nem is az utolsó –, amely heves szélviharokkal és özönvízszerű esőzéssel sújtotta Japánt.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.
Történelmi vihar a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigetek történetének legsúlyosabb vihara lett a Haiyan nevű szupertájfun. A több, mint 300 km/órás széllökésekkel érkező trópusi ciklon miatt becslések szerint eddig több mint ezren haltak meg.