Rendkívüli tél Északkelet-Európában

Idén a '90-es évek közepe óta szokatlanul hideg tél köszöntött be Északkelet-Európában.

A kontinensünk északkeleti részén élőknek szokatlan hideg télben van részük. A Skandináv államokban, Oroszország európai részén és a balti térségben minden téli hónap átlaghőmérséklete jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A kemény téli időjárás az északi féltekén kialakult légköri áramlási képpel, az alacsony és magas nyomású területek elhelyezkedésével áll összefüggésben. December közepétől kezdődően kontinensünknek egy nagy része, különösen Északkelet-Európa teljesen elszigetelődött az egyébként domináló, Atlanti-óceán felől érkező és enyhébb légtömegeket szállító nyugatias áramlástól.

Így nagy területen tudtak negatív hőmérsékleti anomáliák (átlagtól vett eltérések) kialakulni. Az elmúlt 10 hétben az átlagos eltérés 2-4 fok között volt az északkeleti térségben. A megszokottnál lényegesen gyakrabban léptek fel - az itteni viszonyokhoz képest is - erős fagyok. Éjszakánként nem ritkán mínusz 30, mínusz 40 fokig csökkent a hőmérséklet Lappföldön és Oroszországban. A finn fővárosban, Helsinkiben még az újévben sem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. Svédország déli részén évek óta először fagyott be a két nagy tó, a Vänern és a Vättern, miután újra és újra mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Az ország történetében először kellett a hadsereg kérni a hó alá temetett sínek és a hóban rekedt tehervonatok kiszabadításához. A dán kikötővárost, Aalborgot december 15-e óta összefüggő hótakaró fedi.

Az idei tél azért különösen figyelemre méltó, mert az 1990-es évek közepe óta szokatlanul enyhe volt a téli időszak. Az idei évvel ellentétben az elmúl években csak kis területeken tudott befagyni a Balti-tenger. Most Balti-tenger északi és keleti részén a jégtakaró közel fél méter vastag, és az elkövetkező napokban vélhetően tovább növekszik majd.

Ezzel egyidejűleg Grönland déli részén és Kanadában kifejezetten enyhe az idei tél. Az óceánt és a melléktengereket fedő jégtakaró azonban a tavalyihoz hasonló mértékű, ugyanis a nyári hónapok során nem olvadt el annyi jég, mint a rekordot tartó 2007-es évben.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.