Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon

A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.

 

Az idei hurrikánszezont több szempontból is rekorderként fogják emlegetni. Szerencsére ezúttal nem a hatalmas anyagi károkra és halálos áldozatokra, hanem a kiemelkedően gyenge intenzitású trópusi viharokra fogunk emlékezni.

Az 1981-2010 közötti időszakot tekintve átlagosan 12 trópusi vihar jön létre egy teljes atlanti hurrikánszezon alatt. Ezek közül 6-7 erősödik hurrikán fokozatúvá és közülük 2 az, amelyik nagy intenzitásúvá fejlődik (azaz a Saffir-Simpson-féle hurrikánerősségi skálán 3, vagy afölötti kategóriájú besorolást kap). Idén ugyan összesen 13 trópusi ciklon keletkezett az atlanti térségben, viszont csak kettő érte el a hurrikán kategóriájú besorolást – ilyen 1982 óta nem fordult elő. Ráadásul ezek közül egyikből sem lett „nagy intenzitású” hurrikán, csak 1-es kategóriájúak voltak – utoljára 1968-ban volt ilyen alacsony a maximális intenzitás egy adott évben.

A 2013-ban az atlanti térségben előforduló trópusi ciklonok pályája. A jobb felső sarokban az egyes viharok legnagyobb intenzitásakor mért szélsebességek (csomóban, 1 csomó ~ 2 km/óra) és a bennük mért legalacsonyabb légnyomás-értékek (millibar-ban).

Az év elején közel az összes előrejelzést készítő csoport viszonylag egységes következtetést vont le: az idei szezon nagyon aktív lesz. Mindannyian átlagosan 7-9 hurrikánt, és az átlagosnál mintegy másfélszer nagyobb, a hurrikánok keletkezését elősegítő energia felhalmozódását jelezték előre. Csak az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) által kiadott prognózis várt az átlagosnál gyengébb intenzitást, ők 6-7 hurrikán keletkezését vetítették előre.

Miért tévedtek ekkorát az idei hurrikán-előrejelzések? Noha már vannak feltételezések, az adatok kiértékelése még jelenleg is zajlik, ezért nincs egységesen elgogadott magyarázat, csupán néhány feltevés. Alapvetően két fő oka lehet(ett) a rekord alacsony hurrikánintenzitásnak. Az egyik a túl száraz levegő: az alacsony relatív páratartalom gyengítheti, vagy akár meg is szüntetheti a trópusi viharokat. A második lehetséges ok a túlzottan stabil levegő: idén az átlagos hőmérsékleti profil ebben a régióban kevésbé kedvezett a viharok növekedésének és fejlődésének.

A szakértők szerint nem mondható ki egyértelműen, hogy a globális felmelegedés lenne az oka annak, hogy a trópusi ciklonok intenzitása évről-évre egyre nagyobb eltérést mutat.

A 2014-es atlanti hurrikánszezon hivatalosan nagyjából fél év múlva, június 1-jén kezdődik majd, és az első néhány hurrikán az Arthur, Bertha és Cristobal névre fog hallgatni.

 

A 2013-ban az atlanti térségben létrejött két hurrikán egyike: az Ingrid. (Forrás: wikipedia.org)

 

Forrás: washingtonpost.com

Hírek, érdekességek

Felhőszakadások és zivatarlánc a Duna mentén
A késő délelőtti óráktól egyre többfelé jelentek meg zivatarok. Felhőszakadás is kísérte őket, a Duna vonalában az országot átszelő zivatarlánc alakult ki.
Több hullámban jön a csapadék
Éjszaka hidegfront vonul át az országon. Fél 7 felé a Dunántúlt egy kiterjedtebb csapadéksáv érte el, amely a nyugati határszél után a Balatonnál okozott zivatarokat, és tovább halad kelet felé.
120 éves rekordot közelített meg a hőmérséklet szerdán
Igen forró lett a szerdai nap az északkeleti határszélen. 36 foknál is melegebbet mértek, a hőmérséklet nem sokkal maradt el a közel 120 éve fennálló napi csúcstól.
A hidegfront a hétvégére érkezik
Az elmúlt hétvégéket a napsütés, a nagy meleg, a strandidő jellemezte. A mostani hétvégén viszont hidegfront teszi változékonnyá az időjárásunkat.