Pusztító esőzések India déli részén

Miközben az elmúlt napokban arról számoltunk be, hogy India északi területei súlyos aszállyal küszködnek, a délebbre eső államokban a múlt héten heves esőzések és áradások pusztítottak.

A múlt héten, három napig tartó heves esőzések sújtották India déli államait, Karnatakát és Andhra Pradést. Az esőséket követő áradásokban eddig több mint 200-an meghaltak, és tízezrek kényszerültek otthonaik elhagyására.

Az esőzések megrongálták a kommunikációs és közlekedési hálózatokat, valamint mezőgazdasági területek, főként cukornád ültetvények és rizsföldek kerültek víz alá. A rendőrség tájékoztatása szerint az áldozatok többségét a medrükből kilépett folyók ragadták magukkal, vagy összeomlott házaik alatt lelték halálukat.

A heves esőzéseket a Bengáli-öbölben kialakult és napokig a térségben maradt alacsony nyomású légköri képződmény okozta.

Észak-Karnatakában legalább 167-en, míg a szomszédos Andhra Pradésben legalább 33-an haltak meg, és több mint másfél millió embert érintettek az áradások hatásai. A legrosszabb helyzet Kurnolban, Andhra Pradés egyik városában alakult ki, ahol a múlt kedden kezdődött és vasárnapig tartó esőzésekben összesen 666 milliméter csapadék hullott. A térség legcsapadékosabb hónapja jellemzően az augusztus, 510 milliméteres mennyiséggel. Most tehát mindössze néhány nap alatt több mint egy havi csapadék hullott a városban és környékén.

A hatóságok szerint az áldozatok száma tovább növekedhet, hiszen még 5 ezer ember ragadt távoli, árvíz sújtotta falvakban, ahová a mentő osztagok még nem jutottak el.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!