Porvihar és porördög Arizonában

Phoenix térségét nemrégiben a szezon sokadik homokvihara lepte el, és porördögöket is videóra vettek.

Szeptember 11-én Phoenix térségét egy újabb homokvihar (haboob) borította sötétbe. Az arizonai városon az idei nyáron már legalább fél tucat porvihar söpört át, amelyek közül a legerősebb július 5-én érkezett - ez jó másfél kilométer magas homokfallal rendelkezett.

A mostani heves zivatarok, amelyek az intenzív csapadék és a jégeső mellett a sivatagi homokot is a magasba emelték, a Gila folyó völgyében fekvő Maricopa környékéről indultak ki, ahol több fát is kidöntöttek. Maricopa városa Phoenix agglomerációs körzetének részét képezi, Phoenix pedig Maricopa megye székhelye. A homokszemcsék nagyjából 300 méter magasra emelkedtek, a látástávolság átmenetileg 1 km alá csökkent (összehasonlításképp: köd esetében is 1 km alatti a vízszintes látástávolság, csak ebben az esetben a lebegő vízcseppek okozzák a korlátozott látásviszonyokat).

Egy nappal később, a szintén a Phoenix agglomerációjához tartozó Buckeye település közelében egy porördög ütötte fel a fejét, amelyet egy épp arra autózó megörökített. A porördögök napos, száraz, perzselő időben kialakuló portölcsérek, melyek a felszínről kígyóznak az égbe. Ilyenkor az erős besugárzás miatt a felszín közeli levegő környezeténél jobban felhevül, emelkedni kezd. Egy úgynevezett száraz termik (alacsony nyomású légbuborék) jön létre, ami minden irányból szívja magába a levegőt és a port, és egyre gyorsabb forgó mozgásba kezd. A forgás sebessége akár a 200 km/órát is elérheti, miközben közel 100 km/órával is haladhat a porforgatag.

Szeptember 15-én egy újabb markáns porördögöt sikerült lencsevégre kapni Maricopa megyében.

Egy kis klíma-ismeret

Az Arizonai-sivatagban fekvő Phoenix városa száraz éghajlattal rendelkezik, az éves csapadékmennyiség alig 200 mm, forró nyarak (gyakran 40 fok fölötti hőmérsékletek) és mérsékelt telek (ritka a 10 fok alatti hőmérséklet) jellemzik. Az év nagy részében napos az idő, a legtöbb csapadék (az éves összeg egyharmada) július-szeptemberben hullik. Ez egybeesik a monszun időszakával, ami nagyjából június közepétől szeptember végéig tart. A monszun alatt dél, délkelet (a Csendes-óceán, a Kaliforniai-öböl és a Mexikói-öböl) felől érkezik a nedves levegő - az év többi részében az uralkodó szélirány a nyugati, északnyugati. Monszun idején gyakoriak az erős szelekkel, felhőszakadással, villámlással kísért viharok, amelyeket olykor tornádó is kísérheti, és de gyakoriak a porviharok is. Utóbbiakat sokszor a zivatarok kifutószele váltja ki.

Hírek, érdekességek

Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!