Porvihar és porördög Arizonában

Phoenix térségét nemrégiben a szezon sokadik homokvihara lepte el, és porördögöket is videóra vettek.

Szeptember 11-én Phoenix térségét egy újabb homokvihar (haboob) borította sötétbe. Az arizonai városon az idei nyáron már legalább fél tucat porvihar söpört át, amelyek közül a legerősebb július 5-én érkezett - ez jó másfél kilométer magas homokfallal rendelkezett.

A mostani heves zivatarok, amelyek az intenzív csapadék és a jégeső mellett a sivatagi homokot is a magasba emelték, a Gila folyó völgyében fekvő Maricopa környékéről indultak ki, ahol több fát is kidöntöttek. Maricopa városa Phoenix agglomerációs körzetének részét képezi, Phoenix pedig Maricopa megye székhelye. A homokszemcsék nagyjából 300 méter magasra emelkedtek, a látástávolság átmenetileg 1 km alá csökkent (összehasonlításképp: köd esetében is 1 km alatti a vízszintes látástávolság, csak ebben az esetben a lebegő vízcseppek okozzák a korlátozott látásviszonyokat).

Egy nappal később, a szintén a Phoenix agglomerációjához tartozó Buckeye település közelében egy porördög ütötte fel a fejét, amelyet egy épp arra autózó megörökített. A porördögök napos, száraz, perzselő időben kialakuló portölcsérek, melyek a felszínről kígyóznak az égbe. Ilyenkor az erős besugárzás miatt a felszín közeli levegő környezeténél jobban felhevül, emelkedni kezd. Egy úgynevezett száraz termik (alacsony nyomású légbuborék) jön létre, ami minden irányból szívja magába a levegőt és a port, és egyre gyorsabb forgó mozgásba kezd. A forgás sebessége akár a 200 km/órát is elérheti, miközben közel 100 km/órával is haladhat a porforgatag.

Szeptember 15-én egy újabb markáns porördögöt sikerült lencsevégre kapni Maricopa megyében.

Egy kis klíma-ismeret

Az Arizonai-sivatagban fekvő Phoenix városa száraz éghajlattal rendelkezik, az éves csapadékmennyiség alig 200 mm, forró nyarak (gyakran 40 fok fölötti hőmérsékletek) és mérsékelt telek (ritka a 10 fok alatti hőmérséklet) jellemzik. Az év nagy részében napos az idő, a legtöbb csapadék (az éves összeg egyharmada) július-szeptemberben hullik. Ez egybeesik a monszun időszakával, ami nagyjából június közepétől szeptember végéig tart. A monszun alatt dél, délkelet (a Csendes-óceán, a Kaliforniai-öböl és a Mexikói-öböl) felől érkezik a nedves levegő - az év többi részében az uralkodó szélirány a nyugati, északnyugati. Monszun idején gyakoriak az erős szelekkel, felhőszakadással, villámlással kísért viharok, amelyeket olykor tornádó is kísérheti, és de gyakoriak a porviharok is. Utóbbiakat sokszor a zivatarok kifutószele váltja ki.

Hírek, érdekességek

Heves esők, szél és áradások – öten meghaltak a Közel-Keleten
Az erős szelekkel kísért intenzív esőzések és a hirtelen árvizek öt ember életét követelték a Közel-Keleten. Köztük egy brit turista is életét vesztette, amikor vitorlása felborult a Níluson.
Hetven éve nem látott havazás Szöulban
Dél-Koreában a vasárnap estétől hétfő délutánig zajló havazásban 26 centiméter hó hullott. A városban 70 éve nem volt ekkora hótakaró.
Rovar-csoda 5000 m fölött
Csoda vagy nem? A házi légy nem tud megélni 5000m fölötti magasságokban. Az Everest alaptáborában mégis megjelent.
Mi történt a klímaváltozással?
Napjainkban még a csapból is az folyik, hogy világszerte megbolondult az időjárás, helyenként viharok tombolnak, míg máshol szárazság pusztít, a normális esetben csapadékos területeken kevesebb eső hullik, míg az aszályos térségekben áradásokat okozó esőzések zajlanak. Ezekért a jelenségekért legtöbbször a klímaváltozást okolják.