Porvihar és porördög Arizonában

Phoenix térségét nemrégiben a szezon sokadik homokvihara lepte el, és porördögöket is videóra vettek.

Szeptember 11-én Phoenix térségét egy újabb homokvihar (haboob) borította sötétbe. Az arizonai városon az idei nyáron már legalább fél tucat porvihar söpört át, amelyek közül a legerősebb július 5-én érkezett - ez jó másfél kilométer magas homokfallal rendelkezett.

A mostani heves zivatarok, amelyek az intenzív csapadék és a jégeső mellett a sivatagi homokot is a magasba emelték, a Gila folyó völgyében fekvő Maricopa környékéről indultak ki, ahol több fát is kidöntöttek. Maricopa városa Phoenix agglomerációs körzetének részét képezi, Phoenix pedig Maricopa megye székhelye. A homokszemcsék nagyjából 300 méter magasra emelkedtek, a látástávolság átmenetileg 1 km alá csökkent (összehasonlításképp: köd esetében is 1 km alatti a vízszintes látástávolság, csak ebben az esetben a lebegő vízcseppek okozzák a korlátozott látásviszonyokat).

Egy nappal később, a szintén a Phoenix agglomerációjához tartozó Buckeye település közelében egy porördög ütötte fel a fejét, amelyet egy épp arra autózó megörökített. A porördögök napos, száraz, perzselő időben kialakuló portölcsérek, melyek a felszínről kígyóznak az égbe. Ilyenkor az erős besugárzás miatt a felszín közeli levegő környezeténél jobban felhevül, emelkedni kezd. Egy úgynevezett száraz termik (alacsony nyomású légbuborék) jön létre, ami minden irányból szívja magába a levegőt és a port, és egyre gyorsabb forgó mozgásba kezd. A forgás sebessége akár a 200 km/órát is elérheti, miközben közel 100 km/órával is haladhat a porforgatag.

Szeptember 15-én egy újabb markáns porördögöt sikerült lencsevégre kapni Maricopa megyében.

Egy kis klíma-ismeret

Az Arizonai-sivatagban fekvő Phoenix városa száraz éghajlattal rendelkezik, az éves csapadékmennyiség alig 200 mm, forró nyarak (gyakran 40 fok fölötti hőmérsékletek) és mérsékelt telek (ritka a 10 fok alatti hőmérséklet) jellemzik. Az év nagy részében napos az idő, a legtöbb csapadék (az éves összeg egyharmada) július-szeptemberben hullik. Ez egybeesik a monszun időszakával, ami nagyjából június közepétől szeptember végéig tart. A monszun alatt dél, délkelet (a Csendes-óceán, a Kaliforniai-öböl és a Mexikói-öböl) felől érkezik a nedves levegő - az év többi részében az uralkodó szélirány a nyugati, északnyugati. Monszun idején gyakoriak az erős szelekkel, felhőszakadással, villámlással kísért viharok, amelyeket olykor tornádó is kísérheti, és de gyakoriak a porviharok is. Utóbbiakat sokszor a zivatarok kifutószele váltja ki.

Hírek, érdekességek

Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.