Pillantás a távoli kozmoszba

Csillagászok a napokban megpillantották a legősibb szupernóva robbanást. Ehhez 13 milliárd évvel utaztak vissza a múltba.

Csillagászok felfedezték a kozmosz legősibb és a bolygónktól legtávolabb eső eseményt: egy kihunyóban lévő csillag szétrobbanását, amely 13 milliárd évvel ezelőtt következett be, nem sokkal az univerzum megszületését követően. A tudósok abban bíznak, hogy ez a felfedezés segít majd jobban megérteni a világűr keletkezését és fejlődését.

A csillagászok elmondása szerint a haldokló csillagot elhagyó nagy energiájú gamma- és röntgensugárzás mintegy 630 millió évvel a Nagy Bummot követően lépett fel. A Nagy Bumm során keletkezett világegyetemünk közel 14 milliárd évvel ezelőtt.

A felfedezésnek köszönhetően a tudósok úgy vélik, hogy az ősrobbanást követő sötét időszak, azaz az a korszak, amelyben az első csillagok még nem születtek meg és nem töltötték be fényükkel a kozmoszt, sokkal hamarabb véget ért, mint azt korábban gondolták. Az eddigi ismeretek alapján ugyanis úgy vélték, az első szupernóva robbanás 200 millió évvel az ősrobbanást követően történt, és egy, a Földhöz sokkal közelebb elhelyezkedő csillagról lehetett szó.

Most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a Hubble űrteleszkópot a szupernóva robbanás által meghatározott helyre irányítva további nyomok után kutassanak az ősi univerzum vonatkozásában. A csillagászok úgy vélik, hogy egy apró galaxisra bukkannak majd, arra a galaxisra, amely ennek az első csillagnak adott otthont.

Hírek, érdekességek

Fáztak Athénban, miközben Oslóba megjött a tavasz
Vasárnap a norvég fővárosban öt fokkal melegebb volt, mint Athénban, és a helyzet hétfőn sem sokat változott. Kiadós eső hullott a mediterrán térségben.
Havazott a Déli- és Keleti-Kárpátokban
Románia 1500 méter feletti részén szombaton és vasárnap is többfelé havazott. Helyenként 20 centi friss hó hullott, és több mint egy méteres a teljes hóréteg.