Pillantás a távoli kozmoszba

Csillagászok a napokban megpillantották a legősibb szupernóva robbanást. Ehhez 13 milliárd évvel utaztak vissza a múltba.

Csillagászok felfedezték a kozmosz legősibb és a bolygónktól legtávolabb eső eseményt: egy kihunyóban lévő csillag szétrobbanását, amely 13 milliárd évvel ezelőtt következett be, nem sokkal az univerzum megszületését követően. A tudósok abban bíznak, hogy ez a felfedezés segít majd jobban megérteni a világűr keletkezését és fejlődését.

A csillagászok elmondása szerint a haldokló csillagot elhagyó nagy energiájú gamma- és röntgensugárzás mintegy 630 millió évvel a Nagy Bummot követően lépett fel. A Nagy Bumm során keletkezett világegyetemünk közel 14 milliárd évvel ezelőtt.

A felfedezésnek köszönhetően a tudósok úgy vélik, hogy az ősrobbanást követő sötét időszak, azaz az a korszak, amelyben az első csillagok még nem születtek meg és nem töltötték be fényükkel a kozmoszt, sokkal hamarabb véget ért, mint azt korábban gondolták. Az eddigi ismeretek alapján ugyanis úgy vélték, az első szupernóva robbanás 200 millió évvel az ősrobbanást követően történt, és egy, a Földhöz sokkal közelebb elhelyezkedő csillagról lehetett szó.

Most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a Hubble űrteleszkópot a szupernóva robbanás által meghatározott helyre irányítva további nyomok után kutassanak az ősi univerzum vonatkozásában. A csillagászok úgy vélik, hogy egy apró galaxisra bukkannak majd, arra a galaxisra, amely ennek az első csillagnak adott otthont.

Hírek, érdekességek

Már látszódik a hideghullám vége
Mindenki az igazi tavaszt várja, de az elkövetkező napokban ehelyett havazást kapunk. A húsvéti hétvégére azonban úgy tűnik, enyhül az idő.
Csak a hét közepéig tart a szokatlan enyheség
A jelenlegi számítások szerint csütörtökön erős hidegfront vethet véget a napok óta tartó, ilyenkor szokatlan enyhe időnek.
Állandósul a közel 10 fokos különbség a napokban
Az elkövetkező napokban az Alföldön már általában 10 fok fölé melegszik a levegő, míg a nyugati országrészben az enyhülés lassabban zajlik, és jellemzően mintegy 10 fokos kontraszt alakul ki az országban.
Zivataros Anatólia a műholdképen
Európa középső és keleti részét hosszan elnyúló frontzónák felhőzete borítja. Kis-Ázsia felett egy hidegfront vonult át, ami mögött zivatarok pattantak ki látványossá varázsolva a műholdképeket.