Pillantás a távoli kozmoszba

Csillagászok a napokban megpillantották a legősibb szupernóva robbanást. Ehhez 13 milliárd évvel utaztak vissza a múltba.

Csillagászok felfedezték a kozmosz legősibb és a bolygónktól legtávolabb eső eseményt: egy kihunyóban lévő csillag szétrobbanását, amely 13 milliárd évvel ezelőtt következett be, nem sokkal az univerzum megszületését követően. A tudósok abban bíznak, hogy ez a felfedezés segít majd jobban megérteni a világűr keletkezését és fejlődését.

A csillagászok elmondása szerint a haldokló csillagot elhagyó nagy energiájú gamma- és röntgensugárzás mintegy 630 millió évvel a Nagy Bummot követően lépett fel. A Nagy Bumm során keletkezett világegyetemünk közel 14 milliárd évvel ezelőtt.

A felfedezésnek köszönhetően a tudósok úgy vélik, hogy az ősrobbanást követő sötét időszak, azaz az a korszak, amelyben az első csillagok még nem születtek meg és nem töltötték be fényükkel a kozmoszt, sokkal hamarabb véget ért, mint azt korábban gondolták. Az eddigi ismeretek alapján ugyanis úgy vélték, az első szupernóva robbanás 200 millió évvel az ősrobbanást követően történt, és egy, a Földhöz sokkal közelebb elhelyezkedő csillagról lehetett szó.

Most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a Hubble űrteleszkópot a szupernóva robbanás által meghatározott helyre irányítva további nyomok után kutassanak az ősi univerzum vonatkozásában. A csillagászok úgy vélik, hogy egy apró galaxisra bukkannak majd, arra a galaxisra, amely ennek az első csillagnak adott otthont.

Hírek, érdekességek

Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Érkezik az újabb hőhullám?!
Az elmúlt napok borongós, esős időjárása után péntektől változás következik be, ugyanis a hőmérséklet csúcsértékei napról napra növekedni fognak. Ez lesz idén nyáron a negyedik hőhullám!