Pillantás a távoli kozmoszba

Csillagászok a napokban megpillantották a legősibb szupernóva robbanást. Ehhez 13 milliárd évvel utaztak vissza a múltba.

Csillagászok felfedezték a kozmosz legősibb és a bolygónktól legtávolabb eső eseményt: egy kihunyóban lévő csillag szétrobbanását, amely 13 milliárd évvel ezelőtt következett be, nem sokkal az univerzum megszületését követően. A tudósok abban bíznak, hogy ez a felfedezés segít majd jobban megérteni a világűr keletkezését és fejlődését.

A csillagászok elmondása szerint a haldokló csillagot elhagyó nagy energiájú gamma- és röntgensugárzás mintegy 630 millió évvel a Nagy Bummot követően lépett fel. A Nagy Bumm során keletkezett világegyetemünk közel 14 milliárd évvel ezelőtt.

A felfedezésnek köszönhetően a tudósok úgy vélik, hogy az ősrobbanást követő sötét időszak, azaz az a korszak, amelyben az első csillagok még nem születtek meg és nem töltötték be fényükkel a kozmoszt, sokkal hamarabb véget ért, mint azt korábban gondolták. Az eddigi ismeretek alapján ugyanis úgy vélték, az első szupernóva robbanás 200 millió évvel az ősrobbanást követően történt, és egy, a Földhöz sokkal közelebb elhelyezkedő csillagról lehetett szó.

Most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a Hubble űrteleszkópot a szupernóva robbanás által meghatározott helyre irányítva további nyomok után kutassanak az ősi univerzum vonatkozásában. A csillagászok úgy vélik, hogy egy apró galaxisra bukkannak majd, arra a galaxisra, amely ennek az első csillagnak adott otthont.

Hírek, érdekességek

100 km/órás széllökés sem kizárt
Péntek este egy újabb hidegfront érkezik, szinte az egész országban lehetnek viharos erejű széllökések. A szeles idő vasárnap estig kitart.
Megnyílt Szentendrén a III. Magyarországi Klímacsúcs
Szentendrén megkezdődött a III. Magyar Klímacsúcs szakmai konferencia, melyen a résztvevők a hazai környezetvédelem aktuális problémáit tekintik át.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Rekord kicsi az arktikus jégtakaró
Habár az idei télen Észak-Amerikában és Európában egymást érték a hóviharok és az átlagosnál hidegebb volt, a sarkkörökön túl szokatlan meleg uralkodott. Az Arktisz jégtakarója januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki.