Orkán erejű szél süvített Tapolcán

Az átvonult frontrendszer mögött nagy területen viharossá fokozódott a szél, szerda éjjel a Dunántúlon néhol már-már orkánszél süvített.

Csütörtökre virradó éjszaka meglehetősen viharosra fordult az idő, hallani lehetett a szél süvítését, csapkodását, ami egyeseknél talán az alvást is megnehezítette. Az átvonult frontrendszer mögött nagy területen megerősödött, viharossá fokozódott az északnyugati áramlás, a legnagyobb szelek a Dunántúl északi felén fordultak elő, de a főváros térségében is gyakran viharos volt a szél.

Az ICI Interaktív Meteorológia Tapolcán kihelyezett szélmérője csütörtök hajnalban közel orkán erejű széllökést regisztrált (igaz, valamivel magasabban, mint 10 méter). A tízperces adatok szerint kétszer is előfordult 110 km/óra feletti lökés, a legerősebb pedig elérte a 117 km/órát, ami csak kevéssel marad el a meteorológiában orkánnak minősített (120 km/óra felett) szélerősségtől.

Az országban kihelyezett mérőműszereink közül a dobogó második fokán Szentendre, Kő-hegy állt, ahol 93 km/órás maximális lökést regisztráltunk szerda éjjel, de a Komárom-Esztergom megyei Kecskéd is csak kevéssel maradt el a maga 86 km/órás értékével.

Csütörtökön marad a szeles idő, a legerősebb szelek továbbra is a Dunántúlon várhatók (90-100 km/órás lökések is lehetnek), de a Duna vonalában és a főváros térségében is meghaladják a 60 km/órát a széllökések. Napközben a keleti tájakon is megerősödik a szél. Estétől mérséklődik a légmozgás.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.