A Naprendszer leghosszabb életű vihara

Csillagászok a Naprendszer leghosszabb élettartamú, folyamatosan fennmaradó viharát figyelték meg a Szaturnuszon. Az zivatarrendszer még január közepén jelent meg, és jelenleg is aktív.

A korábbi rekordot egy hét és fél hónapig tartó vihar tartotta, amely 2007 novembere és 2008 júliusa között maradt fenn.

A mostani zivatargóc az úgynevezett Vihar-völgyben tört ki, amely az óriásbolygó egyenlítőjétől délre, a 35. szélességi kör mentén helyezkedik el. Az eseményről a napokban Potsdamban zajló Európai Bolygótudományos Konferencia keretében számoltak be.

A Szaturnuszon a viharok akár 3000 kilométer átmérőjűek is lehetnek, és hónapokig fennmaradhatnak. Földünkön ezzel szemben a zivatarok lokálisan jelentkeznek, néhány 10 kilométer átmérőjűek, és mindössze néhány 10 perc, multicellás zivatarok és zivatarláncok esetében 1 óra élettartamúak.

A jelenséget a Cassini-űrszonda pillantotta meg, egy olyan műszer segítségével, amely a villámok által gerjesztett rádió- és plazma hullámokat detektálja. Ezek a rádióhullámok mintegy tízezerszer erősebbek földi megfelelőiknél.

A kép a Szaturnuszon megfigyelt vihart ábrázolja. A vihart a bolygó déli féltekéjén látható. A jobb felső sarokban a detektált rádiójelek láthatók.

Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia elmondása szerint az még nem tisztázott, hogy a bolygónak miért ezen a részén, az egyenlítőtől ennyire eltávolodva látható a vihar. Egy lehetséges magyarázat, hogy ez a terület része azon keveseknek, ahol a Szaturnusz légkörében ki tudnak alakulni nagyskálájú vertikális vízgőz áramok, azaz a konvekciós folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a zivatarfelhők kifejlődéséhez.

Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán évszakos okai vannak a Vihar-völgybeli megjelenésnek, és ahogy a Szaturnusz folytatja lassú keringését a Nap körül (egy szaturnuszi év 29 földi évnek felel meg), és őszbe fordul a nyár a bolygó déli féltekéjén, az óriásviharok visszatérnek az egyenlítő környékére.

Hírek, érdekességek

Télies napok március végén
Havazással érkezett meg hozzánk hétfőn egy mediterrán ciklon, ami várhatóan csak szerdán távozik térségünkből. Addig kitart a szokatlan, télies időjárás.
Madáretetés az őszi-téli időszakban
A legtöbb költöző madarunk már elrepült a melegebb tájakra, azonban vannak olyan fajok, amik nálunk vészelik át a hidegebb hónapokat is.
80-90 km/órás szelekkel jön a hideg levegő
Ismét hidegebb levegő árasztja el térségünket, ráadásul ezt erősen viharos szelek kíséretében teszi. A következő 24 órában 80-90 km/órás szelek is várhatók.
Kezdődik a nyári időszámítás - óraátállítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.