Milyen hosszú lesz még az idei tél?

Gyertyaszentelő napját a népszokás tavaszkezdő napként is emlegeti. Az e naphoz kötődő időjóslással foglalkozó hiedelmek közül a legismertebb a medvéhez fűződik.

A néphagyomány szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap". Ha ugyanis február másodikán szép az idő, akkor még 40 napig elhúzódhat a téli zimankó. Ez az alapja az európai kultúrában elterjedt, a barnamedvéhez fűződő hiedelemnek is, miszerint ha a téli álmából ezen a napon felébred a medve és barlangjából kilépve megpillantja árnyékát, azaz napos az idő, akkor még hosszú, kemény télre számíthatunk, ezért visszavackolja magát. Ha azonban odakint fagyot talál, tudja, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.

Az időjóslás eme hagyománya bolygónk másik felén is él: az Egyesült Államokban a mormotát tartják a tél hosszának megmondójának. Talán a leghíresebb „állati" időjós a Pennsylvaniában élő Phil, az erdei mormota, akitől minden év február második napján „megkérdezik", még meddig tart a tél. (Civilizációnk történetében egyébként a medvén és mormotán kívül számos állatfaj lett felruházva időjós képességekkel, így például a borz, a pacsirta vagy a sündisznó.)

Nálunk ma alapvetően folytatódik a borús, párás, ködös téli idő, ami annak köszönhető, hogy a markáns időjárási frontok napok óta elkerülik térségünket, ezért a Kárpát-medencében megrekedt a nyirkos, hideg levegő, ez pedig tartós köd, illetve ködfelhőzet képződését eredményezte. Ez az ún. hideg légpárna helyzet, ami térségünk egyik éghajlati jellemzője a téli időszakban.

A nyugati országrészben ugyanakkor már javulásra lehet számítani, itt a megélénkülő északias szél fel-felszakítja a felhőzetet. A néhány órás napsütés hatására a Dunántúl északi felén kevéssel fagypont fölé melegszik a levegő, míg keleten, északkeleten továbbra is csupán -6, -5 fok körül tetőzik a hőmérséklet.

A folytatásban további javulás várható, egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet, és enyhülés is kezdődik. A hétvégén már országszerte fagypont fölött alakul a csúcsérték, és több-kevesebb napsütés mindenhol várható. A jelenlegi számítások szerint jelentős lehűlés és nagyobb csapadék az elkövetkező 2 hétben nem valószínű, a modellfutások tehát az sejtetik, hogy lassan készülhetünk a tavasz beköszöntére. Erre enged következtetni a néphiedelem is, hiszen az ország nagy részén a medve ma nem látja meg árnyékát és fagyos marad az idő.

Hírek, érdekességek

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”
Ha Petőfi Sándor a fenti sorral kezdődő Szeptember végén című versét az idei évben írta volna meg, akkor a szeptember helyett írhatott volna akár októbert is – idén ősszel már nem először nyíltak ki a tavaszi virágok.
Tájfun sújtotta Japánt is
Az idei, a Csendes-óceán nyugati medencéjében igen aktív tájfunszezonban nem a Wipha nevű trópusi ciklon volt az első – és feltehetőleg nem is az utolsó –, amely heves szélviharokkal és özönvízszerű esőzéssel sújtotta Japánt.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.
Történelmi vihar a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigetek történetének legsúlyosabb vihara lett a Haiyan nevű szupertájfun. A több, mint 300 km/órás széllökésekkel érkező trópusi ciklon miatt becslések szerint eddig több mint ezren haltak meg.