A metángáz problémája

A tudósok aggódnak amiatt, hogy a növekvő globális hőmérsékletek és az olvadó permafoszt területek hatására az eddig felszín alatti tározókban lévő metángáz a légkörbe kerülhet. Ha erre sor kerül, a Föld felszínének hőmérséklete gyorsabb ütemben fog emelkedni, hiszen a metán a szén-dioxidnál mintegy hússzor hatékonyabb üvegházgáz.

A metán az óceáni talapzatról a hasadékokon keresztül már jelenleg is szivárog, méghozzá feltételezések szerint sokkal intenzívebben, mint azt korábban gondolták. Egyes tudósok ezt a folyamatot a klímaváltozás egyik következményének tulajdonítják.

A felszín alatt meglévő metán egy része nem gáz, hanem metán-hidrát formájában van jelen. Ez azt jelenti, hogy a metángáz molekulát egy jégkristály veszi körül. Ezek a hidrát molekulák az úgynevezett hidrát stabilizációs zónában találhatók meg, melyet felszín alatti kőzet- és üledékréteg alkot. A metán-hidrát egészen addig stabil állapotban marad, míg a külső nyomás magas, a hőmérséklet pedig alacsony. A hidrát stabilizációs zóna alatt, ahol magasabb hőmérsékletek uralkodnak, a metán nagyrészt gázhalmazállapotban van jelen, vízzel és üledékkel keveredve.

A hidrát stabilizációs zóna stabil helyzete azonban éghajlatfüggő. Ha a levegő hőmérséklete emelkedik, a zóna felfelé mozdul el, és helyébe a hidrát állapotból kiszabaduló metángázból álló réteg kerül. Ebben a rétegben már nagyobb lesz a nyomás, így a gázrészecskék az óceánfenék régi és újonnan keletkezett hasadékain keresztül a felszínre, majd onnan a légkörbe áramlanak.

Ez a mechanizmus egyúttal a szén-dioxidra is érvényes. Egyes kutatók a légköri szén-dioxid koncentráció csökkentésére azzal a javaslattal álltak elő, hogy a szén-dioxidot a tengerfenékbe ágyazzák be. Azonban feltehetően a szén-dioxid gáznak is csak egy része maradna stabil, megkötött hidrát formában az óceáni üledékrétegben, a többi a repedéseken keresztül a metánhoz hasonlóan visszakerülne a légkörbe. Ez pedig komoly veszélyeket hordoz magában.

A cikkajánló kép forrása: www.kvarcolatok.freeblog.hu

Hírek, érdekességek

Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!
Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.