A metángáz problémája

A tudósok aggódnak amiatt, hogy a növekvő globális hőmérsékletek és az olvadó permafoszt területek hatására az eddig felszín alatti tározókban lévő metángáz a légkörbe kerülhet. Ha erre sor kerül, a Föld felszínének hőmérséklete gyorsabb ütemben fog emelkedni, hiszen a metán a szén-dioxidnál mintegy hússzor hatékonyabb üvegházgáz.

A metán az óceáni talapzatról a hasadékokon keresztül már jelenleg is szivárog, méghozzá feltételezések szerint sokkal intenzívebben, mint azt korábban gondolták. Egyes tudósok ezt a folyamatot a klímaváltozás egyik következményének tulajdonítják.

A felszín alatt meglévő metán egy része nem gáz, hanem metán-hidrát formájában van jelen. Ez azt jelenti, hogy a metángáz molekulát egy jégkristály veszi körül. Ezek a hidrát molekulák az úgynevezett hidrát stabilizációs zónában találhatók meg, melyet felszín alatti kőzet- és üledékréteg alkot. A metán-hidrát egészen addig stabil állapotban marad, míg a külső nyomás magas, a hőmérséklet pedig alacsony. A hidrát stabilizációs zóna alatt, ahol magasabb hőmérsékletek uralkodnak, a metán nagyrészt gázhalmazállapotban van jelen, vízzel és üledékkel keveredve.

A hidrát stabilizációs zóna stabil helyzete azonban éghajlatfüggő. Ha a levegő hőmérséklete emelkedik, a zóna felfelé mozdul el, és helyébe a hidrát állapotból kiszabaduló metángázból álló réteg kerül. Ebben a rétegben már nagyobb lesz a nyomás, így a gázrészecskék az óceánfenék régi és újonnan keletkezett hasadékain keresztül a felszínre, majd onnan a légkörbe áramlanak.

Ez a mechanizmus egyúttal a szén-dioxidra is érvényes. Egyes kutatók a légköri szén-dioxid koncentráció csökkentésére azzal a javaslattal álltak elő, hogy a szén-dioxidot a tengerfenékbe ágyazzák be. Azonban feltehetően a szén-dioxid gáznak is csak egy része maradna stabil, megkötött hidrát formában az óceáni üledékrétegben, a többi a repedéseken keresztül a metánhoz hasonlóan visszakerülne a légkörbe. Ez pedig komoly veszélyeket hordoz magában.

A cikkajánló kép forrása: www.kvarcolatok.freeblog.hu

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!