Az idei télen már több intenzív hóvihar is végigsöpört az Egyesült Államokon, melyek hórekordokat döntöttek a középső és keleti államokban. New Yorkon három komolyabb hóciklon is áthaladt december-januárban, melyek 30-50 centi hóval borították be a várost, de február elején a középső tájakon is többfelé rekord hó esett, és a nagy havazásból Chicago sem maradt ki. A legutóbbi intenzív csapadékzóna épp szerdán vonult át: a Préri déli részén és a Mississippi völgyében újabb hórekordok születtek, néhol 60 centi is hullott.
Ennek fényében jogos lehet a kérdés: „Mi is a helyzet a globális felmelegedéssel?". A változásokat általában egész bolygónkra kiterjesztjük, holott azokat lokálisan kell vizsgálni. Habár bolygónk nagy részén a hőmérsékletek - különböző mértékű - emelkedő tendenciát mutatnak, az USA-ban és Európában 2010 decemberében átlag alatti hőmérsékletek és extrém csapadékok uralkodtak. Ugyanakkor Oroszország keleti (ázsiai) felén, Kanadában és Grönlandon mindeddig a megszokottnál jóval enyhébb volt tél.
Szakértők szerint az extrém havazások teljesen beleillenek egy melegedő világ képébe. Az Észak-Illinois Egyetem meteorológia professzora, dr. David Changnon tanulmánya szerint az USA középnyugati részén tapasztalható hóviharok nagyobb gyakorisága a világszerte emelkedő hőmérsékletekkel magyarázható.
A mechanizmus a következő: a melegebb vízfelszín gyorsabban párolog, így amennyiben bolygónkon továbbra is az átlagosnál magasabb hőmérsékletek lesznek jellemzőek, a világóceánból jóval több vízgőz távozik a légkörbe. Az IPCC egyik jelentése szerint a mért melegedési ráta mellett, a 20. század folyamán 5 százalékos növekedéssel lehet számolni a légköri nedvességre vonatkozóan, és 4 százalékos többletre a '70-es évek óta.
Az egyik feltételezés szerint ez a többlet-pára a felhőzet nagyobb arányú jelentétét okozza majd, ami visszaveri a napsugárzás nagy részét, és így gyakorlatilag megállítja a felmelegedést. Más elképzelések szerint azonban a vízgőz-többlet inkább a viharrendszerekbe épül be. Így megmaradnak a magas nyomású, napos és száraz területek (anticiklon), és ott lesznek velük szemben a korábbihoz képest hevesebb viharokat hozó alacsony nyomású képződmények (ciklon).