Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is

Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.

A kanadai sarkvidék éghajlatának melegedése és nedvesebbé válása komoly gondokat fog okozni a térségben fészkelő sarkvidéki madarak számára, állítja az a kanadai kutatócsoport, amely 7 ezer napot töltött a madarak megfigyelésével.

A sarkvidéki éghajlatú területeken egyetlen hónapban sem emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet és a hideg levegő miatt a csapadék is nagyon kevés.

A sarkvidéki madarak egyedül álló módon alkalmazkodtak ehhez a hideg, száraz időjáráshoz. A hőmérséklet emelkedésével több vihar alakulhat ki a térségben, gyakoribbá válnak a ködös napok, eső, fagyott eső, havazás is többször fordul majd elő és az erős szél sem számít majd ritkaságnak.

Az éghajlat megváltozása, Mark Mallory biológus szerint együtt jár majd a madarak pusztulásával. Ennek az az oka, hogy a fészkelő hely közelében tömegesen élő madarak a ködös időben a rossz látási feltételek miatt gyakrabban ütköznek majd egymásnak vagy a sziklafalnak. Így vagy a tengerbe esnek és megfulladnak, vagy medvék táplálékaként végzik. A halandóságot növeli a hőstressz és a melegedő éghajlat miatt a térségben megjelenő szúnyogok által okozott vérveszteség.

A biológus megállapításait kutatásaira alapozza, amelyeket az északi sirályhojszákkal végzett. Az északi sirályhojszák életét figyelve a ködös napok az egész madárkolónia életét megnehezítik. Ködös idő után mindig sok madarat találtak a jégtáblákon élve, de törött szárnnyal. Ezek a madarak rendkívül ügyesen repülnek, de ha a látástávolság egy-két méterrel lecsökken az már komoly gondokat okoz, és a madarak gyakran egymásnak repülnek.

A sirályhojszák szárnyfesztávolsága elérheti a 100-117 centimétert is.

Hírek, érdekességek

Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.
Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!