Műanyag levesben úszkálunk

A korábbi hiedelmekkel ellentétben a műanyag igenis lebomlik az óceánban, ezzel számos élőlényt veszélyeztetve, köztük az embert is.

Az óceánba kerülő műanyag szemetet eddig elpusztíthatatlannak hittük. Az általános vélemény az volt, hogy lebomlásához magas hőmérsékletre és több száz évre van szükség. Most azonban kiderült, hogy egyes műanyagok a tengervízben gyorsan lebomlanak.

A bomlásnak induló műanyagokból mérgező kémiai anyagok mosódnak ki, amelyek káros hatással vannak a tengeri élővilágra és ránk egyaránt. Kiderült, hogy a tengerbe kerülő műanyag szemét akár egy év leforgása alatt is elbomolhat, és sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, mint azt korábban gondolták.

Egy japán kutatócsoport vízmintákat gyűjtött az óceán különböző pontjairól. Mindegyik mintában találtak polisztirol származékokat. Ez egy széles körben elterjedt műanyag, amiből számos, a hétköznapokban használt tárgyat készítenek.

Ezekből a tárgyakból sajnos nagyon sok kerül a tengerbe. A szennyeződés általában ott a legnagyobb, ahol a hulladék a vízbe kerül, de az óceáni áramlatok miatt az egész Földön elterjed. A tengeri madarak 44 százaléka eszik a műanyagból, és legalább 267 tengeri fajt veszélyeztet közvetlenül a hulladék. Az állatok a látható szemetet véletlenül eszik meg. A vízfelszínen úszó műanyag zacskó például medúzára hasonlíthat. A bomlástermékek azonban láthatatlanok, ezért a mérgezés veszélye folyamatosan fenyegeti őket.

Gondoljunk bele, hogy az ezek az anyagok az ember szervezetében is rákot okozhatnak. Az egyszerűbb létformák még érzékenyebben reagálnak. A szennyezőanyagok jobban koncentrálódhatnak, ha egy állat egy másik mérgezett állatot eszik meg. Ily módon az ember is fogyaszthat mérgezett halat. A műanyag levest mi, emberek főzzük.

Hírek, érdekességek

Csak a hét közepéig tart a szokatlan enyheség
A jelenlegi számítások szerint csütörtökön erős hidegfront vethet véget a napok óta tartó, ilyenkor szokatlan enyhe időnek.
Állandósul a közel 10 fokos különbség a napokban
Az elkövetkező napokban az Alföldön már általában 10 fok fölé melegszik a levegő, míg a nyugati országrészben az enyhülés lassabban zajlik, és jellemzően mintegy 10 fokos kontraszt alakul ki az országban.
Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk
Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.
80-90 km/órás szelekkel jön a hideg levegő
Ismét hidegebb levegő árasztja el térségünket, ráadásul ezt erősen viharos szelek kíséretében teszi. A következő 24 órában 80-90 km/órás szelek is várhatók.