Műanyag levesben úszkálunk

A korábbi hiedelmekkel ellentétben a műanyag igenis lebomlik az óceánban, ezzel számos élőlényt veszélyeztetve, köztük az embert is.

Az óceánba kerülő műanyag szemetet eddig elpusztíthatatlannak hittük. Az általános vélemény az volt, hogy lebomlásához magas hőmérsékletre és több száz évre van szükség. Most azonban kiderült, hogy egyes műanyagok a tengervízben gyorsan lebomlanak.

A bomlásnak induló műanyagokból mérgező kémiai anyagok mosódnak ki, amelyek káros hatással vannak a tengeri élővilágra és ránk egyaránt. Kiderült, hogy a tengerbe kerülő műanyag szemét akár egy év leforgása alatt is elbomolhat, és sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, mint azt korábban gondolták.

Egy japán kutatócsoport vízmintákat gyűjtött az óceán különböző pontjairól. Mindegyik mintában találtak polisztirol származékokat. Ez egy széles körben elterjedt műanyag, amiből számos, a hétköznapokban használt tárgyat készítenek.

Ezekből a tárgyakból sajnos nagyon sok kerül a tengerbe. A szennyeződés általában ott a legnagyobb, ahol a hulladék a vízbe kerül, de az óceáni áramlatok miatt az egész Földön elterjed. A tengeri madarak 44 százaléka eszik a műanyagból, és legalább 267 tengeri fajt veszélyeztet közvetlenül a hulladék. Az állatok a látható szemetet véletlenül eszik meg. A vízfelszínen úszó műanyag zacskó például medúzára hasonlíthat. A bomlástermékek azonban láthatatlanok, ezért a mérgezés veszélye folyamatosan fenyegeti őket.

Gondoljunk bele, hogy az ezek az anyagok az ember szervezetében is rákot okozhatnak. Az egyszerűbb létformák még érzékenyebben reagálnak. A szennyezőanyagok jobban koncentrálódhatnak, ha egy állat egy másik mérgezett állatot eszik meg. Ily módon az ember is fogyaszthat mérgezett halat. A műanyag levest mi, emberek főzzük.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.