Még nem látszik az aszály vége

A nyár folyamán egyes körzetekben ugyan bőségesen hullott csapadék, a Kárpát-medence nagyobb részén azonban a tavasz óta tart a szárazság.

Június eleje és augusztus vége között négy hőhullám is
sújtotta hazánkat, emellett főleg a nyugati területek kis körzetei jelentős csapadékot
is kaptak a záporokból, zivatarokból, felhőszakadásokból. Az ilyen, kis
terültre korlátozódó heves eseményeknek jellemzője, hogy ugyan csak kisebb
területet érint az esetleges kár, sajnos ezzel együtt a szárazságot is csak
helyenként mérséklik. Előfordulhat, hogy 10 km-es körzeteken belül az egyik
helyen az átlagos csapadéknál jóval több, míg nem sokkal arrébb semmi eső nem
esett a tavasz óta.

Az Északi-középhegység térségében is rendkívüli a szárazság.
Beszámolók szerint sok méhész méhei nem készítettek annyi mézet, amit le
lehetett volna adni, hiszen a vízhiány rendkívül megviselte a növényzetet.
Sokfelé már a fű is kiszáradt, a rekkenő hőség és a tűző nap hatására
kiszikkadt a talaj. Néhol olyan mértékű az aszály, hogy azt több, az átlagnál
jóval csapadékosabb hónap tudná mérsékelni, a vízhiányt megszűntetni pedig még
ennél is több időre lenne szükség. A mezőgazdaságban milliárdos károkról szólnak a hírek, emellett a természetes környezet is megszenvedi a rendkívüli időjárást.

A következő felvételeket Kovács Henrik készítette Heves
megye északi részén, a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén, a Heves-Borsodi-dombságon.

Vadkörtefa a száraz mezőn

Aszály sújtotta hegyoldal

Kiégett fű

Sárgára száradt a hajdan zöld domboldal

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!