Légköri fogaskerekek tartósítják a száraz időt

A nagytérségű légköri nyomási képződmények viszonylagos stabilitása okozza a hosszan tartó száraz, napos, az átlagosnál melegebb időjárást. Számottevő csapadék még legalább egy hétig nem lesz.

Tartósan Európa középső vidéke felett, és északi irányba a 60. szélességi körig elhúzódva anticiklon helyezkedik el. Az anticiklon belsejében a lassú leáramlás nem kedvez a felhő- és csapadékképződésnek, így errefelé számottevő eső továbbra sem várható. A kontinens nyugati szélén és Kelet-Európában egymás után alakulnak ki a ciklonok. Mivel az anticiklonban egy lassú, óramutató járásával megegyező áramlás tapasztalható az északi féltekén, a ciklonban pedig ellentétes, a nyomási rendszerek mint fogaskerekek kapcsolódnak össze, és meghatározzák az áramlási viszonyokat. A stabilitásnak köszönhetően a Kelet-európai-síkságon továbbra is több hullámban sarkvidéki eredetű levegő áramlik erős északi szelekkel, így például az orosz fővárosban is marad a téli idő. Az anticiklon nyugati részén észak felé nyomuló meleg légtömegek pedig általában Skandináviáig hatolnak. Norvégia és Svédország déli részén szerdán 17 fokig, csütörtökön 18 fokig melegedett a levegő.

Mivel a Kárpát-medence fölé ebben a helyzetben jellemzően északnyugati irányból érkeznek a légtömegek, így a következő két fontos jellege marad meg az időjárásnak: alacsony páratartalom és az átlagosnál melegebb nappalok. Ugyanis a kelet-európai hideg légtömegek csak érintik térségünket, és csak egy-két fokos lehűlést okoznak a jövő hét elején, aztán ismét melegszik a levegő. Viszont a Skandinávia felől érkező melegedés miatt sem óceáni, sem mediterrán irányból nem jön nedvesebb levegő fölénk. Az alacsony páratartalom következménye a magas, 15-20 fokos napi hőingás. Sőt, az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben többször az egy-két fokos hajnali fagyokról melegszik a levegő délutánra 20 fok környékére.

A talaj víztartalma egyelőre nem csak a gyümölcsfák szintjében, hanem az őszi vetés gyökérzónájában is tartalmaz elegendő nedvességet. A tavaszi vetés azonban már öntözésre szorulhat. Mivel 8-10 napnál távolabb a légkör előre-jelezhetősége minimális, egyelőre nehéz megválaszolni, mikor jönnek esős tavaszi napok.


Száraz tavaszi nap Tapolcán (idojaras.hu kamera)

Hírek, érdekességek

40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.