Kuvait most a világ forró pontja

Napok óta Kuvaitban mérik a legmagasabb hőmérsékletek a világban. Kuvaitvárosban hétfőn közel 52 fokot mutatott a hőmérő.

Kuvait a Perzsa-öböl északi partján terül el mindössze 18
ezer négyzetkilométeren. Ez a kis arab állam az elmúlt napokban a Föld
legforróbb vidéke volt. A fővárosban hétfőn (július 16.) például 51,9 fokig
emelkedett a hőmérséklet, a napi átlag pedig 43 fok fölött alakult! A városban
az elmúlt 1 hónapban felhő is alig volt az égen, ami nem is csoda a gyakran mindössze
7-9 százalékos páratartalom mellett.


Kuvait egyik jelképe, a Kuvaitvárosban álló három torony.

Kuvait nagyjából az északi szélesség 28-30. foka között
terül el, a (globális légkörzés részét képező) Hadley-cella leszálló ágának
térségében. A Hadley-cella az Egyenlítő és a Ráktérítő (a déli féltekén a
Baktérítő) között egy zárt cirkulációs rendszer: az Egyenlítőnél a meleg,
nedves levegő felszáll (itt sok a felhő- és a csapadék), majd a pólusok felé áramlik
a troposzférában a térítőkig, ahol visszaáramlik a felszín felé. A rendezett
leáramlás miatt ebben a térségben állandó a magas nyomás (szubtrópusi magas
nyomás), a leszálló levegő kiszárad, a felhők feloszlanak. A csapadék hiánya miatt
a Földnek ezt a részét a sivatagok, félsivatagok uralják.

A Hadley-cella sematikus ábrája:

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.