Kozmikus vihar a Föld körül

A kozmikus sugárzás extrém magas értéket ért el, ennél magasabbat nem mértek az elmúlt 50 év során. Asztronautáinkat veszélyes mértékű sugárzás érheti az űrben.

A sugárzás intenzitása már 2008-ban is az eddigi legnagyobbnak bizonyult, de ebben az évben közel 20%-kal mértek magasabb értéket. Ennek oka a naptevékenység 2007 óta tartó minimuma. A kutatók már régóta tudják, hogy ilyenkor nő a kozmikus sugárzás, de a naptevékenység nem volt még ilyen gyenge a modern időkben.

A galaktikus kozmikus sugárzás a Naprendszeren kívülről érkezik, és olyan szubatomi részecskékből - főleg protonokból és néhány nehéz nukleonból - áll, amelyeket a távoli szupernóva-robbanások energiája gyorsít közel fénysebességre. Amikor ezek a részecskék a Föld légkörével találkoznak, kölcsönhatások következtében másodlagos részecskék nagyenergiájú áramát keltik. Ez veszélyezteti a Föld körüli térségben dolgozó asztronauták egészségét, valamint akár egyetlen részecske is tönkretehet egy műholdat, ha szerencsétlenül talál el egy integrált áramkört.

A sugárzás ellen első védelmi vonalunk a Nap mágneses mezeje. Összes bolygónk a helioszférában található. Ennek forrása a Nap belsejében működő mágneses dinamó, méretét pedig a Napból kiáramló részecskék (napszél) kiterjedése adja. Amikor a kozmikus sugárzás részecskéi megpróbálnak bejutni, először át kell haladniuk a helioszféra külső rétegein, majd meg kell küzdeniük a belső területek erősebb mágneses terével, ami szétszórni igyekszik a betolakodókat. A Nap alacsony aktivitása esetén ez a természetes védőpajzs meggyengül, így a kozmikus sugárzás részecskéi nagyobb arányban érik el a Naprendszer belső részeit.

A Föld felszínén élők természetesen nincsenek veszélyben, mert bolygónk saját mágneses tere az atmoszférájával együtt elegendő védelmet nyújt a kozmikus sugarakkal szemben. A Naprendszer évszázadokkal ezelőtt már elszenvedett ennél jóval erősebb, legalább 200%-kal nagyobb sugárzást is. Ez onnan tudható, hogy amikor a sugárzás részecskéi a légkörbe jutnak, 10-es tömegszámú berillium izotópok keletkeznek, melyeket a sarki jég megőriz. Jégfuratok vizsgálatával az izotóp arányából a sugárzás fluxusa több, mint ezer évre visszamenőleg megbecsülhető.

Hírek, érdekességek

Havazást is hozott a hidegfront az Alpokban
Kedden és szerdán az Alpok magasabb részein havazott, átmenetileg az állandó hóhatár alatt is fehérbe burkolóztak a hegyek. A hét második felében azonban visszatér a nyár.
Szeptember elsején, csütörtökön kezdődik a tanév, és vele együtt a meteorológiai ősz is. Az időjárás azonban még a nyarat idézi a következő napokban.
Zivatarlánc vonult át a Dunántúlon
A Dunántúlon pénteken a délutáni és esti órákban egy zivatarlánc vonult át helyenként felhőszakadást és átmenetileg viharos szelet okozva.
Japánt és az USA-t is trópusi ciklon fenyegeti
A Talas trópusi ciklon már heves esőkkel áztatja Japán, miközben az USA déli államaiba is egy trópusi viharobjektum hozhat kiadós csapadékot.