A Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásairól - főként a nyári időszakban, illetve az ózonlyuk kapcsán - gyakran hallhatunk. Az UV sugarakat a sztratoszférában található ózonréteg részben megszűri, de az A és B komponens nagy arányban lejut a felszínre. Ezek a sugarak ugyan nélkülözhetetlenek a csontok egészséges fejlődéséhez, a D-vitamin képződéséhez (UV-B), illetve ezeknek köszönhetően barnulhatunk le, azonban számos veszélyt is rejtenek. Hozzájárulnak a bőr öregedéséhez, a bőrleégéshez, roncsolhatják a génállományt, így akár bőrrák (melanóma) kialakulásához vezethetnek. Emellett gyengíthetik az immunrendszert és károsíthatják a szem sejtjeit is, ami idővel szürkehályogot eredményezhet.
Az UV sugárzás ellen úgy védekezhetünk, hogy amikor a legerősebben tűz a nap, a nyári hónapok alatt a 11 és 15 óra közötti időszakban, kerülni kell a közvetlen napfényt, és 15-20 faktoros fényvédő krémekkel kell rendszeres időközönként kenni bőrünket. Egy 15 faktoros, széles spektrumú, azaz az A és B sugarakat egyaránt gyengítő naptej már 90 százalék feletti védelmet nyújt, de e fölött a faktorszám növelése már nem eredményez olyan nagy különbséget. 100 százalékos védelmet egyetlen krém sem ad. A fejre kalapot és UV-védős napszemüveget érdemes tenni. A jövőben azonban elképzelhető, hogy elegendő lesz egy pirulát bevennünk.
Brit tudósok ugyanis a Nagy Korallzátonyt tanulmányozva rájöttek arra, hogy ezek az élőlények, pontosabban a velük szimbiózisban élő algák, egy olyan anyagot termelnek, amely a korallba kerülve és ott átalakulva mindkét szervezet számára védelmet nyújt a káros UV sugárzás ellen. Sőt mi több, ez a védelem azon halakra is kiterjed, amelyek elfogyasztják a korallokat. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy ha sikerül rájönni arra, hogy az UV védelemért felelős összetevő hogyan állítódik elő és transzportálódik egyik szervezetből a másikba, akkor laboratóriumi körülmények között is előállíthatják például egy tabletta formájában.
A kutatást vezető dr. Paul Long szerint már igen közel járnak az összetevő mesterséges előállításához, és a bőr és a szem számára védelmet nyújtó pirula akár öt éven belül valósággá válhat.
A kutatás azonban más téren is sikerekkel járhat, hiszen az eljárást akár a mezőgazdaságban is alkalmazni lehet olyan növényfajok nemesítésére, amelyek jobban tűrik az erős napsugárzást. Így például a mérsékelt égövre jellemző, tápanyagban gazdag növények, mint a búza vagy a burgonya a jövőben akár a trópusokon is megteremhet, ez pedig a világélelmezésben nyújthat nagy segítséget.
