A korallok jelenthetik a kulcsot az UV elleni védelemben

A korallok nemcsak lenyűgöző látványt nyújtanak, de egy olyan titkot is rejthetnek, amelynek segítségével néhány éven belül elkészülhet az első napégés elleni pirula.

A Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásairól - főként a nyári időszakban, illetve az ózonlyuk kapcsán - gyakran hallhatunk. Az UV sugarakat a sztratoszférában található ózonréteg részben megszűri, de az A és B komponens nagy arányban lejut a felszínre. Ezek a sugarak ugyan nélkülözhetetlenek a csontok egészséges fejlődéséhez, a D-vitamin képződéséhez (UV-B), illetve ezeknek köszönhetően barnulhatunk le, azonban számos veszélyt is rejtenek. Hozzájárulnak a bőr öregedéséhez, a bőrleégéshez, roncsolhatják a génállományt, így akár bőrrák (melanóma) kialakulásához vezethetnek. Emellett gyengíthetik az immunrendszert és károsíthatják a szem sejtjeit is, ami idővel szürkehályogot eredményezhet.

Az UV sugárzás ellen úgy védekezhetünk, hogy amikor a legerősebben tűz a nap, a nyári hónapok alatt a 11 és 15 óra közötti időszakban, kerülni kell a közvetlen napfényt, és 15-20 faktoros fényvédő krémekkel kell rendszeres időközönként kenni bőrünket. Egy 15 faktoros, széles spektrumú, azaz az A és B sugarakat egyaránt gyengítő naptej már 90 százalék feletti védelmet nyújt, de e fölött a faktorszám növelése már nem eredményez olyan nagy különbséget. 100 százalékos védelmet egyetlen krém sem ad. A fejre kalapot és UV-védős napszemüveget érdemes tenni. A jövőben azonban elképzelhető, hogy elegendő lesz egy pirulát bevennünk.

Brit tudósok ugyanis a Nagy Korallzátonyt tanulmányozva rájöttek arra, hogy ezek az élőlények, pontosabban a velük szimbiózisban élő algák, egy olyan anyagot termelnek, amely a korallba kerülve és ott átalakulva mindkét szervezet számára védelmet nyújt a káros UV sugárzás ellen. Sőt mi több, ez a védelem azon halakra is kiterjed, amelyek elfogyasztják a korallokat. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy ha sikerül rájönni arra, hogy az UV védelemért felelős összetevő hogyan állítódik elő és transzportálódik egyik szervezetből a másikba, akkor laboratóriumi körülmények között is előállíthatják például egy tabletta formájában.

A kutatást vezető dr. Paul Long szerint már igen közel járnak az összetevő mesterséges előállításához, és a bőr és a szem számára védelmet nyújtó pirula akár öt éven belül valósággá válhat.

A kutatás azonban más téren is sikerekkel járhat, hiszen az eljárást akár a mezőgazdaságban is alkalmazni lehet olyan növényfajok nemesítésére, amelyek jobban tűrik az erős napsugárzást. Így például a mérsékelt égövre jellemző, tápanyagban gazdag növények, mint a búza vagy a burgonya a jövőben akár a trópusokon is megteremhet, ez pedig a világélelmezésben nyújthat nagy segítséget.

Hírek, érdekességek

Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
A napokon át tartó szürke, fényszegény időjárásnak nagyon komoly következményei lehetnek. Sokan tapasztalnak orvosmeteorológiai tüneteket, fáradtak, a reflexek tompák, megnő a reakció idő.