Korán jött a tavasz Skandináviába

Skandinávia déli vidékén hirtelen beköszöntött a tavasz, a hőmérséklet hétfőn és kedden helyenként a 15 fokot is meghaladta. Mindeközben Görögországban fagyoskodtak.

Oslo környékén hétfőn 16 fokot mértek, pedig az ilyenkor szokásos átlagos napi maximum csupán 3-4 fok. Hasonlóban szokatlanul meleg az idő Svédország déli vidékén is. A rendkívül korai tavasz a nyugat-európai anticiklonnak köszönhető, amely egyrészt a napsütést biztosította, másrészt a enyhe légtömegek beáramlását eredményezte. Az is fontos tényező, hogy nem az anticiklon szélcsendes központi része, hanem viszonylag a pereme található Skandinávia déli része felett, így a légköri átkeveredésben, és végső soron a magas hőmérséklet felszín közelében való megjelenéséhez tavasszal még nélkülözhetetlen függőleges átkeveredés is biztosítva volt.

Ugyanakkor a mediterrán Görögország felett hideg ciklon található, amely esős időt okoz. Athénban hétfőn például nem volt több 10 foknál, ez még januárban is a hűvösebb napok közé tartozik ott.

Két kép az osloi tavaszról (earthcam.com):

Hírek, érdekességek

80 centi hó hullott a Föld legszárazabb helyén
Az Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb pontja. A napokban azonban két évtizede nem látott havazást tapasztaltak a térségben, helyenként 80 centi hó hullott.
Mínusz harmincnál is hidegebb volt a Kárpát-medence környékén
A havas Romániában, Bulgáriában és Szerbiában kedd reggelre helyenként -25 fok alá csökkent a hőmérséklet. Lengyelország déli részén -32 fokot is mértek.
Délen kezdődik el a zord hófúvás
A hóesés pénteken a déli határszélen kezdődik, miközben erős széllökések is kialakulnak, így arrafelé már a kora esti órákban közlekedést akadályozó hófúvásra lehet számítani.
A Dunántúlt sújtja legjobban az újabb havazás
Este a Dunántúlon mind a havazás, mind a hófúvás új erőre kapott. Újabb csapadéksáv halad át a térségen, és az élénk szelet helyenként erős lökések kísérik.