Klímaváltozás pro és kontra 4.

Az emberi eredetű klímaváltozást tagadók újabb érve szerint a számítógépes modellek megbízhatatlanok, és a légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják. Valóban így van?

4. Nem megbízhatóak a számítógépes modellek

Szkeptikusok:

Az éghajlat és jövőbeli változásainak alakulását a számítógépes modellekre alapozzák, ám ezek a fejlődések ellenére sem tudják az összes releváns folyamatot számba venni (pl. a felhőzet, az aeroszolok, a vegetáció hatását, a vízgőz eloszlását, a meleg tengervíz hatását az úszó jégtáblákra). Ha pedig a bemenő adatok hibásak, a végeredmény sem lehet jó.

Klímaváltozás pártiak:

A klímamodellek sosem lesznek tökéletesek, és sosem fogják tudni 100 százalékosan előrejelezni a jövőt. Az utóbbi évtizedekben azonban gyorsan fejlődtek (kutatás-fejlesztés, megfigyelés és verifikáció segítségével - a klímamodellek esetében a beválást a múltra vonatkozóan végzik, ha pedig a múltat jó adják vissza, feltétezhetjük, hogy a jövőre is elfogadható eredményeket adnak). Már sokkal több fizikai, kémiai és biológiai folyamatot képesek lemodellezni, és jobb térbeli felbontással dolgoznak - de elsősorban trendeket jeleznek előre, nem konkrét értékeket (az az időjárás-előrejelző modellek feladata). Az IPCC 2007-es jelentése pl. olyan részletes regionális klíma projekciókat tartalmazott, amire a 6 évvel korábbi jelentésében még nem volt lehetőség.


A megfigyelt (fekete) globális átlaghőmérséklet változása és a HadGEM1 GCM klímamodell által előrejelzett tendenciák. A zöld esetében csak a természetes hatásokat vették figyelembe, a kéknél csak emberi hatások vannak, míg a pirosnak mind a természetes, mind az antropogén hatások szerepet játszanak. A szürke sáv a bizonytalanság mértékét jelzi. A viszonyítási alap a 1870-2010 közötti időszak átlaghőmérséklete.
(plantsciences.ucdavis.edu; Bloom (2010) Global Climate Change: Convergence of Disciplines, Sinauer Assoc.)

5. A légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják

Szkeptikusok:

A modellek szerint a légkör alsóbb rétegeinek, a troposzférának jobban kellene melegednie, mint a felszínnek. A mérések azonban ennek ellenkezőjét mutatják. Tehát, vagy a modellek tévednek, vagy a mérésekben van a hiba, vagy hiányosak tudományos ismereteink.

Klímaváltozás pártiak:

A műholdas adatok kiértékelése nem mindig volt egyértelmű, de nem mondanak ellent a modell-előrejelzéseknek. Két független analízis is egyöntetű melegedést mutat: az egyik szerint a felszínnél jobban melegszik a troposzféra, de a másik szerint is csak kicsivel marad el a felszíni mértéktől. A rádiószondás mérésekből is az mutatható ki, hogy a globális és a tropikus troposzféra melegedési mértéke kissé meghaladja a felszínét (IPCC, 2007).


A becsült globális átlaghőmérséklet változása (Celsius-fok/évtized) 1979-2005 között a felszínen és a műholdas adatok szerint a légkör alsó 10 km-es rétegében. A szürke területeken nem áll rendelkezésre megfelelő adat. A troposzférában egységesebb melegedés tapasztalható, mint a felszínen. (az IPCC 2007-es jelentése alapján)

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.
Klímaváltozás pro és kontra 3.

Hírek, érdekességek

Óriási homokvihar söpört át az Arab-félszigeten - videó
Március utolsó hétvégéjén sűrű porfelhő haladt keresztül az Arab-félsziget államain. A homokvihar több mint 500 km hosszan nyúlt el a térségben.
Markáns hidegfront vonult át az országon
A hidegfront eleinte többfelé okoz esőt, záporesőt, helyenként zivatart, majd hajnaltájban északnyugat felől lassan szűnik a csapadék.
Rekord kicsi az arktikus jégtakaró
Habár az idei télen Észak-Amerikában és Európában egymást érték a hóviharok és az átlagosnál hidegebb volt, a sarkkörökön túl szokatlan meleg uralkodott. Az Arktisz jégtakarója januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki.
Meglepetés hóval indult a május Izlandon
Május elseje meglepetést tartogatott az izlandi lakosoknak: Reykjavík környéke fehérbe borult, amire ilyenkor már közel egy évtizede nem volt példa.