Klímaváltozás pro és kontra 4.

Az emberi eredetű klímaváltozást tagadók újabb érve szerint a számítógépes modellek megbízhatatlanok, és a légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják. Valóban így van?

4. Nem megbízhatóak a számítógépes modellek

Szkeptikusok:

Az éghajlat és jövőbeli változásainak alakulását a számítógépes modellekre alapozzák, ám ezek a fejlődések ellenére sem tudják az összes releváns folyamatot számba venni (pl. a felhőzet, az aeroszolok, a vegetáció hatását, a vízgőz eloszlását, a meleg tengervíz hatását az úszó jégtáblákra). Ha pedig a bemenő adatok hibásak, a végeredmény sem lehet jó.

Klímaváltozás pártiak:

A klímamodellek sosem lesznek tökéletesek, és sosem fogják tudni 100 százalékosan előrejelezni a jövőt. Az utóbbi évtizedekben azonban gyorsan fejlődtek (kutatás-fejlesztés, megfigyelés és verifikáció segítségével - a klímamodellek esetében a beválást a múltra vonatkozóan végzik, ha pedig a múltat jó adják vissza, feltétezhetjük, hogy a jövőre is elfogadható eredményeket adnak). Már sokkal több fizikai, kémiai és biológiai folyamatot képesek lemodellezni, és jobb térbeli felbontással dolgoznak - de elsősorban trendeket jeleznek előre, nem konkrét értékeket (az az időjárás-előrejelző modellek feladata). Az IPCC 2007-es jelentése pl. olyan részletes regionális klíma projekciókat tartalmazott, amire a 6 évvel korábbi jelentésében még nem volt lehetőség.


A megfigyelt (fekete) globális átlaghőmérséklet változása és a HadGEM1 GCM klímamodell által előrejelzett tendenciák. A zöld esetében csak a természetes hatásokat vették figyelembe, a kéknél csak emberi hatások vannak, míg a pirosnak mind a természetes, mind az antropogén hatások szerepet játszanak. A szürke sáv a bizonytalanság mértékét jelzi. A viszonyítási alap a 1870-2010 közötti időszak átlaghőmérséklete.
(plantsciences.ucdavis.edu; Bloom (2010) Global Climate Change: Convergence of Disciplines, Sinauer Assoc.)

5. A légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják

Szkeptikusok:

A modellek szerint a légkör alsóbb rétegeinek, a troposzférának jobban kellene melegednie, mint a felszínnek. A mérések azonban ennek ellenkezőjét mutatják. Tehát, vagy a modellek tévednek, vagy a mérésekben van a hiba, vagy hiányosak tudományos ismereteink.

Klímaváltozás pártiak:

A műholdas adatok kiértékelése nem mindig volt egyértelmű, de nem mondanak ellent a modell-előrejelzéseknek. Két független analízis is egyöntetű melegedést mutat: az egyik szerint a felszínnél jobban melegszik a troposzféra, de a másik szerint is csak kicsivel marad el a felszíni mértéktől. A rádiószondás mérésekből is az mutatható ki, hogy a globális és a tropikus troposzféra melegedési mértéke kissé meghaladja a felszínét (IPCC, 2007).


A becsült globális átlaghőmérséklet változása (Celsius-fok/évtized) 1979-2005 között a felszínen és a műholdas adatok szerint a légkör alsó 10 km-es rétegében. A szürke területeken nem áll rendelkezésre megfelelő adat. A troposzférában egységesebb melegedés tapasztalható, mint a felszínen. (az IPCC 2007-es jelentése alapján)

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.
Klímaváltozás pro és kontra 3.

Hírek, érdekességek

Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.