Klímaváltozás pro és kontra 1.

Folytatásos cikkünkben a klímaváltozást ellenzők érveit és a globális felmelegedés pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

A klímaváltozásról szinte naponta hallhatunk a médiában. A jelenség körül azonban sok a bizonytalanság, a tudományos világ jelentős része mellette teszi le voksát, de szép számban léteznek szkeptikusok is. Az ellenzők legfőbb érve, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a modern kori felmelegedés hátterében az üvegházhatású gázok kibocsátása állna - ha egyáltalán valóban melegszik a bolygó. Az erre a feltételezésre épített korlátozások, nemzetközi egyezmények pedig csorbítanák a gazdasági növekedést és jólétet. 

Alábbi folytatások cikkünkben 10 szkeptikus érvet és a klímaváltozás pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

1. Valóban emelkedik Földünk hőmérséklete?

Szkeptikusok:

A mérések valóban mutatnak egy melegedési tendenciát bolygónk felszíni hőmérsékletében 1979 óta, azonban ennek tényleges mértékét meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. A legtöbb hosszú távú mérési adat ugyanis földfelszíni mérőállomásoktól származik, amelyek közül sok városközpontokban helyezkedik el. A városok időközben terjeszkedtek és egyre több energiát használnak fel, így ezek az állomások valójában a városi hősziget erősödését dokumentálják. A mérőhálózat ráadásul igencsak hiányos, jócskán van olyan területe bolygónknak, ahol szinte egyáltalán nem történnek (rendszeres) meteorológiai mérések. A néhány száz évre visszamenő adatok pedig ún. proxi adatok, amelyekre pl. fák évgyűrűiből, jégfurat- és üledékmintákból vagy cseppkövekből következtetnek a hőmérsékletekre (paleoklimatológia), de itt ismét csak nagy a bizonytalanság.


A földfelszíni meteorológiai állomáshálózat. Látható, hogy míg az USA, Európa, a Távol-Kelet vagy Ausztrália keleti partvidéke igen sűrű állomáshálózattal rendelkezik, vannak olyan földrészek, régiók ahol szinte alig van állomás, a tengerekről nem is beszélve, melyek bolygónk több mint kétharmadát fedik.

Klímaváltozás pártiak:

A felmelegedés kétségtelen. Az óceáni mérések, a jégfuratminták, a hó- és jégtakaró visszahúzódása, a meghosszabbodott vegetációs időszak, a ballonszondás és műholdas mérések mind a földfelszíni állomásokkal konzisztens eredményeket mutatnak. A városi hősziget hatása valós, ám elenyésző, ráadásul ezt a tényezőt korrigálják. A trendek vizsgálatánál a NASA pl. csak vidéki vagy külterületi állomások adatait használja fel. A kutatások azt mutatják, hogy ha a globálhőmérséklet trendjét évtizedekre visszamenően külön vizsgáljuk szeles és szélcsendes napokon, nincs különbség. Ha a hősziget jelentős lenne, akkor a szélcsendes napokon erőteljesebb lenne a melegedés. Ezen kívül pedig a felmelegedés globális eloszlása nem követi az urbanizáció alakulását, hiszen a legintenzívebb melegedés a ritkán vagy egyáltalán nem lakott Északi-sarkkörön túli területeken tapasztalható. Globálisan mintegy 0,7-0,8 fokkal emelkedett a hőmérséklet 1900 óta, aminek a fele 1979 óta következett be.


A felszínközeli (2m) levegő átlaghőmérsékletének alakulása 1860 és 2005 között. Az elmúlt 125 éve szinte egyenletes melegedés tapasztalható. Kiugró volt az 1998-as és a 2005-ös év - de míg 1998-ban erős El Nino állt a háttérben, addig a 2005-ös rekord esetében nem volt ilyen "segítség". A pozitív és negatív hőmérsékleti anomália az 1951-1980-as bázis időszak átlagához van viszonyítva.

Hírek, érdekességek

Ezen a héten is ciklon sújt le ránk
Ez a hét sem telik el nagy mennyiségű, vegyes halmazállapotú csapadékot hozó mediterrán ciklon és vele járó, több napig tartó kettősfronti hatás nélkül – élettanilag ismét rendkívül megterhelő napok jönnek.
"Jégkatasztrófa" a tél első napján
Friss! December 3., szerda reggel: A hétfőihez hasonló, életveszélyes közlekedési helyzetet okozó ónos eső kedden már nem volt, és a mai napon sem várható. Pest megyében és az Északi-középhegységben azonban még most is többfelé járhatatlanok az utak. Az ország északi felén ónos esővel, rendkívüli időjárással kezdődött a meteorológiai tél. A Budai-hegységben, a Pilisben és a Mátrában kritikussá vált a helyzet, megbénult a közlekedés.
Hosszú lesz a tél a medvék szerint
A néphagyomány szerint február 2-án a medve kijön a barlangjából, és "megjósolja", hogy mikor érkezik a tavasz. Ma úgy döntött, hogy még visszamegy szunyókálni, mert hosszú lesz a tél!
Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!