A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?

Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.

Hollandiában, ahol a vizsgálatokat végezték, alapvetően kétféle katicabogarat különböztetnek meg: az egyik, amikor a piros alapon fekete pöttyök találhatóak a rovar fedőszárnyán, a másik pedig, amikor fekete alapon piros pöttyös a bogár. 40 évig folyt a kutatás, ezalatt az állatoknak több mint 50 generációját kísérték figyelemmel.

Az országban néhány évtizede a partvidéken még a piros alapon fekete pöttyös egyedek voltak elterjedtek, míg a belső területeken a pirospettyes állatok éltek többen. Ennek oka a két régió közötti hőmérsékletbeli és kis éghajlati eltérés volt. A vizsgálat viszont kimutatta, hogy manapság a partvidékekről a piros alapú bogarak a szárazföld belseje felé terjeszkednek, és egyre többen vannak - természetesen a fekete hátú társaik rovására.

A jelenség valószínűleg a globális felmelegedés számlájára írható: a partvidék megváltozott hőmérséklete, és a napsütéses órák számában bekövetkezett változás miatt az állatok már nem érzik magukat olyan jól a régi helyükön, kénytelenek beljebb húzódni, ott ugyanis (távol a párás tengerparttól) több napsütés, és kissé melegebb is van. A genetikusok viszont még nem tudják pontosan, miért is ez a feltűnő eltérés a kétféle alfaj alapvetően más éghajlati igényeiben.

Hírek, érdekességek

Egyre kevesebb jég az Északkeleti átjárón
Két német kereskedelmi hajó sikeresen átkelt az Északkeleti átjárón. A globális felmelegedés miatt évről évre kevesebb a jég a Jeges-tengerben.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
Veszélyben a libanoni cédrusok
Libanon jelképét a klímaváltozás fenyegeti. A cédrust fölvették a veszélyeztetett fajok listájára.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.