Klímaváltozás és időjárás-érzékenység - évgyűrűk

Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.

A tanulmányt készítő kutatócsoport az elmúlt 2500 év fából készült tárgyi leleteit vette górcső alá, és ezekből vonta le következtetéseit, miszerint az éghajlat változásai több esetben is kihatottak az emberiség történelmére. Az elmúlt negyed évezredre visszatekintve elmondható, hogy a meleg, csapadékban gazdag nyarak egybeestek a jóléti időszakokkal, míg instabil klímaviszonyok mellett politikai zűrzavar uralkodott.

A csoport a dendrokronológia módszeréhez folyamodott, amit a régészeti leletek nagy pontosságú kormeghatározásánál használnak. Ennek során a fák évgyűrűinek vastagságát veszik alapul a tárgyi leletek, a történelmi épületek, bútorok korának megállapítására. A régészek összeállítottak egy ún. évgyűrű-kronológiát, amely szinte az egész, mintegy 11 és fél ezer évvel ezelőtt kezdődött holocén időszakot lefedi Közép-Európa térségére.

Az évgyűrű megmutatja, hogy a fa törzsének keresztmetszete 1 év alatt mennyivel növekedett. Ez az évszakok váltakozását követi, ezért leginkább a mérsékelt övi fákban figyelhető meg. Az évgyűrű vastagsága fafajonként, területenként és évenként változik, befolyásolják az olyan külső tényezők, mint a hőmérséklet vagy a csapadék. Így az adott területen élő adott fafaj esetében az áltagos évgyűrűvastagságból kiindulva következtetni lehet a klímaviszonyokra.

A fák évgyűrűi tehát tükrözik például a nyarak csapadékos vagy aszályos mivoltát. Amikor kedvezőek a feltételek, azaz megfelelő mennyiségben állnak rendelkezések a tápanyagok és a nedvesség, akkor gyors a növekedés, így széles gyűrűk képződnek. Ellenkező esetben, a gyűrűk sokkal keskenyebbek.

Ezek alapján, a famaradványokban látható gyűrűk segítségével a kutatók rekonstruálták az egyes évek időjárási viszonyait. Ezt összevetve a történelmi feljegyzésekkel, összefüggés rajzolódott ki az egykori társadalmak, úgymint a Római Birodalom felemelkedése és hanyatlása, valamint az éghajlat alakulása között.

A római és a középkori konjunktúra meleg és csapadékos nyarakkal esett egybe. Kr.u. 250-600 között változékonyabbá vált a klíma, ekkor hanyatlás kezdődött a Római Birodalomban, kettéválás és népvándorlás jellemezte a korszakot. A 3. századi aszályos időszakkal párhuzamosan barbár támadások érték a Nyugat-római Birodalmat, a politikai helyzet zűrzavaros volt, polgárháborúk dúltak, és több gall provinciában válságban volt a gazdaság.

Hírek, érdekességek

Napokig tartó kettősfronti hatás terhel
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen hét elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az eddig is kimondottan enyhe január. Olvassa el, mire számíthat!
Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?
Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.
Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.