Kevesebb köd, kevesebb óriásfenyő?

Kaliforniai kutatók szerint a partmenti köd csökkenése veszélyeztetheti az állam hatalmasra nőtt, híres mamutfenyőit és a környező ökoszisztémát.

A Kalifornia Egyetem szakemberei által végzett kutatások szerint az elmúlt 100 évben jelentősen lecsökkent a ködös napok száma a térségben. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ez a tendencia egy természetes körforgás része, vagy az emberi tevékenység hatása. Mindenesetre, a változás az egész szikvója fenyő ökoszisztémát befolyásolhatja.

Ezek a hatalmas fenyők akár 115 méteresre is megnőhetnek, és kétezer évnél is tovább élhetnek. Hatalmas méretük a ködös éghajlatnak köszönhető.

A tanulmányt vezető James Johnstone elmondása szerint, 1901 óta a partvidéken a nyári ködök gyakorisága közel egyharmadával csökkent, ami azt jelenti, hogy jelenleg naponta körülbelül 3 órával kevesebb ideig tart ki a köd, mint száz éve. Míg például 1951-ben mindössze 13 ködmentes nyári éjszakát számláltak, addig 1997 nyarán 62 éjszakán nem képződött köd.

Kalifornia éghajlatát a hűvösebb partvidék és a melegebb belső területek kettőssége határozza meg. A kontinens belsejéből érkező forró, száraz levegő megemelkedik és vákuumot képez az, ami beszívja az óceán felett elhelyezkedő hidegebb, magas páratartamú levegőt. Ennek eredményeképp a partok mentén júniustól szeptemberig gyakran ködös az idő. Az utóbbi évszázad során azonban a két terület közti hőmérséklet-különbség, egyúttal a ködös napok száma kimutathatóan csökkent.

A kevesebb ködös óra és a megemelkedett hőmérsékletek hatására a parti óriásfenyők és a párás, félhomályos élőhelyhez szokott partmenti ökoszisztémák fokozott aszály-stressznek vannak kitéve. Ezek a növények ugyanis nagymértékben a ködtől függnek, miután a nyári száraz időszakban a köd jelenti számukra a legfőbb nedvességforrást, és a ködös éjszakák során rehidratálódhatnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a köd megszűnésével a fenyők idővel akár el is tűnhetnek. Habár a kifejlett fenyők vélhetően nem fognak elpusztulni, de a fejlődőben lévő kisebb fenyők elszáradhatnak, illetve kevesebb mag fog kicsírázni és gyökeret ereszteni.

Hírek, érdekességek

Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.