Keleten tombolt pénteken a több zivatar

Pénteken a Tiszántúlon már délelőtt kialakultak záporok, zivatarok, majd a Dunántúlon és a középső országrészben is megjelentek kisebb cellák.

A délelőtti órákban először Csongrád és Békés megyében jelentek meg csapadékot adó gomolyfelhők, melyek aztán tovább fejlődtek és kiterjedt zivatarrendszerré álltak össze. Emellett Tokaj környékén is viszonylag korán kifejlődött egy zivatarcella, később pedig a Dunántúlon és az Északi-középhegység több pontján is záporok, zivatarok pattantak ki. Szombaton műr szárazabbá válik a légkör, és jóval kevesebb helyen valószínű csapadék.

Térségünk a Sat24 látható tartományban készült műholdképén délután fél 3-kor:

Gomolyfelhő-képződés Békésszentandráson

Az ICI Interaktív Zrt. hőmérői is jelzik a csapadék hűtő hatását: a zivataros területeken 10 fokkal van hűvösebb, mint a környező, naposabb vidékeken (a térkép a 16:00-s, azaz a 14:00 UTC-s állapotot mutatja):

Hírek, érdekességek

A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár
Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.
Indonézia kiaknázná a vulkáni energiát
Indonézia azt tűzte ki célul, hogy a környező vulkánokban rejlő energiát kihasználva, világelsővé lépjen elő a geotermikus energia terén.